Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

Mihály Géza-Végh László: Előszó

ELŐSZÓ Országunk népe 1988. október 28-án ünnepelte a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 70. évfordulóját, valamint az ország szövetségi elrendezésének 20. évfordulóját. E két fontos mérföldkő szoros összefüggésben van a nemzeti kérdés megoldásával, hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek sokoldalú fejlődésével. A proletár internacionalizmus eszméinek terjesztése és valamennyi nemzetiség politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságának szükségessége Csehszlovákia területén szorosan összefügg a nagy októberi szocialista forradalom nemzetiségi politikájának nemzetközi hatásával. A CSKP Központi Bizottságának a noszf 70. évfordulója alkalmából elfogadott dokumentuma joggal hangsúlyozta, hogy „népünk legújabb kori történelme, a nemzeti és szociális felszabadulásáért, a szocializmus felépítéséért és Csehszlovákia szilárd nemzetközi helyzetéért vívott harca elválaszthatatlanul összefügg a nagy októberi szocialista forradalom győzelmével. A munkásosztály és politikai szervezője, a szociáldemokrácia a polgári demokratikus alternatívától eltérően radikális forradalmi változásokkal számolt a gazdasági, a politikai és a társadalmi viszonyok területén. A csehszlovákiai forradalmi mozgalom fejlődése, külpolitikai orientációja a belpolitikában is arra a határozott törekvésre késztették az uralkodó köröket, hogy biztosítsák az állam tőkés jellegét. A burzsoázia arra törekedett, hogy meggátolja a forradalmi mozgalom fellendülését, és pacifikálja Csehszlovákia csaknem hárommillió munkását, akik tömegesen követelték az államosítást, a bérek emelését és a nyomor csökkentését." Szlovákia elmaradott agrárországként lépett az új államalakulatba. Az iparban a lakosságnak csak 17,6 százaléka dolgozott. A dél-szlovákiai magyarlakta területek KárpátUkrajna után az ország legelmaradottabb területei közé tartoztak, ahol a lakosság 90 százaléka az alacsony termelékenységű, túlnépesedett mezőgazdaságban dolgozott. Ezeken a vidékeken a malmokon, a kis szeszfőzdéken, a cukorgyárakon és egy-két könnyűipari kisüzemen kívül alig volt ipari létesítmény. Fejletlen volt az egészségügyi és az oktatásügyi hálózat. Csaknem teljesen hiányzott a termelés infrastrukturális háttere (közúti, vasúti, energetikai és telefonhálózat). Ezek a kirívó és jól érzékelhető területi aránytalanságok fennmaradtak a burzsoá Csehszlovák Köztársaság egész ideje alatt. Országunk népe, de főként a csehszlovákiai magyarság politikai, gazdasági és társadalmi életében a legfontosabb korszakváltást az 1948-as februári szocialista forradalom győzelme jelentette. A magyar lakosság egyenjogú helyzetének a gyakorlása csak 1948-tól kezdődött. Ebből adódóan hazánkban a nemzetiségi kérdés megoldásában elért eredmények a szocialista építés jelentős sikerei közé tartoznak, s egyben szerves részei azoknak a demokratikus és szocialista változásoknak, amelyek országunkban a CSKP vezetése alatt a felszabadulás óta történtek. A szocialista építés négy évtizede alatt lényeges változások történtek a cseh és szlovák nemzet, valamint hazánk nemzetiségeinek sokoldalú fejlődésében. Ezek a változások szorosan összefüggnek a szövetségi államforma bevezetéséről és érvényesítéséről, valamint 7