Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről
CSEHSZLOVÁKIA NÉPESSÉGE - VII. A népesség nemzetiségi megoszlása - 1. A népesség területi elhelyezkedése nemzetiség szerint - A magyar nyelterület
Toronya (Tŕňa) 1 273 222 17,4 Ungmogyorós (Krišovská Liesková) 863 796 92,2 Vaján (Vojany) 795 675 84,9 Véke (Voj ka) 509 489 96,1 Zemplén (Zemplín) 431 320 74,2 Zétény (Zatín) 877 802 91,4 c) A magyar nyelvterület Az 1980. évi népszámlálás adatai szerint a magyar nyelvterület a következőképpen alakult Szlovákia területén: A magyar nyelvterület határvonala a szlovák fővárostól indul kelet felé. A város legdélibb pontjánál, Dunacsunynál átlépi a Duna folyamát, majd a Csallóköz területére lép. A Duna mentén fekvő Gútor községtől észak felé fordulva, érinti Szemet és Csölle helységeket, és - kikerülve Dénesd, Torcs és Misérd településeket - keletnek térve, áthalad Csütörtök, Pozsonycsákány, Fél és Éberhárd községeken, majd továbbra is keleti irányba tartva, Vők alatt elhagyja a Csallóközt. Itt derékszögben megtörve ismét észak felé veszi útját, s Dunaújfalu és Magyarbél községnél átszelve a Kis-Duna mellékét, a szenei rónára ér. Magyarbéltől keletre átsiklik Szene városán, északkeleti irányban áthajol Pozsonyboldogfa és Réte felé, s megkerülve Királyfa községet, Zonctorony érintésével visszatér keleti irányba. További útján áthalad Hegysúr, Egyházfa, Nagyborsa, Dunajánosháza és Nagyfödémes községeken. A Dudvág mellékén eltér északnak, s Diószeg, Kismácséd és Nagymácséd helységeken átsietve, bátortalanul igyekszik Szered felé. A városnál megáll, délkelet felé fordul, majd Galánta közelében, Vága mellett eléri a Vág folyót. Vágától délnek tart. Az Alsó-Vág völgyében Nemeškajal, Tósnyárasd és Vágkirályfa érintésével északkeleti irányban átszeli a Vágót, s Vághosszúfalun át eltér északnak. Kisebb kiszögeléssel eljut Mocsonok község Királyi településéig. Itt megfordul, visszalép a Vág folyóhoz, s Tornóc, Sókszelőce és Tardoskedd irányában nagy ívben dél felé kanyarodva, megkerüli Nagysurányt és Bánkeszit, majd Vágfarkasd és Negyed érintésével kelet felé tör magának utat. A további szakaszon Szimő, Andód és Érsekújvár érintése után búcsút vesz a Mátyusföld rónáitól, és a Zsitva-vidékre tart. Ezen az útvonalon Udvard, Zsitvabesenyő, Újlót, Pózba és Barsbaracska alkotja a határvonalat. Barsi földön dombos vidékre ér. Észak felé tartva, áthalad Barsbesén és Töhölön, s megáll Verebélynél. E városnál visszafordul egészen a Nyitra-völgy ig, s félszigetként szökellve nyugat felé görbe vonalban érinti Nemespann, Nagycétény, Nyitranagykér, Berencs és Nyitracsehi községeket, majd átmegy a lakosaiban és területében megnagyobbodott Nyitrán, s eljut a várostól északra elterülő Nyitraegerszeg és Vicsápapáti községekig. Onnan visszalép a Zobor-vidékre. Bédtől keletre Zsérén át elér egészen Barslédecig. Innen délnek veszi az irányt, áthalad Ghymes és Kolon községeken, Nyitra város szomszédságában érinti Pogrányt, s Alsóbodoknál elhagyja a Zobor-vidéket. Nagyhind és Kalász községek érintésével visszatér a Zsitva folyóhoz. 63
