Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről
CSEHSZLOVÁKIA NÉPESSÉGE - VII. A népesség nemzetiségi megoszlása - 1. A népesség területi elhelyezkedése nemzetiség szerint - A magyar nyelterület
Verebélytől keleti irányban a határvonal Csiffár községen át Mohi felé kanyarodik, majd megáll Kiskoszmálynál. Itt délnek fordul, s Újbarson és Nagykálnán keresztül Felsőszecse községig követi a Garam barsi szakaszát. Lévánál átvágja a Garam-Szekince-közt, és délkeleti irányban folytatva útját, honti területre lép. A jelenleg Léva város részét képező Hontvarsány és Hontkiskér között széltében metszi át a Szekince-völgyet, továbbá a szlovák lakosú Csánk és Dalmad közé ékelődött Bori községnél a Búr-völgyet, s dél felé megkerülve Szántót a hozzácsatolt Hévmagyaráddal együtt, Hontfüzesgyarmatnál kelet felé fordul. Deménd és Alsószemeréd után áthajol a tágas Selmec-völgybe. Felsőszemeréd határában irányt változtat, ismét észak felé tart, majd a közeli Egeg községnél megtorpan. Egeg és Szalatnya között átszeli a Selmec patak szénsavas ásványvizekben gazdag völgyéi, Palástnál !eere c 7^f 3dik a lapállyá szélesedő Korpona patak és a csobogó vizű Varbók völgyébe, majd a hegyes, erdős vidéken délkeleti irányba Imádva, Ipolyfö^mejien és Kelenyén át eljut Ipolynyékre. Innen északkelet felé veszi az útját, és Gyürki, Sirak, Szelény és Dacsókeszi érintésével Csábra ér. E községnél délkeletre fordul, áthalad Lukanényén, Bátorfalun és Apátújfalun, majd a csehszlovák-magyar országhatár közelében, észak felől megkerülve Tótgyarmat és Erdőszelestény községet, elhagyja a honti földet, és Zsélybe jut. Nógrádi területen újból visszatér északkeleti irányba. Zsély és Óvár között keresztülszeli a Kürtös-völgyet, aztán általában az országút irányát követve, nagy ívben zegzugosán kanyarodik Losonc irányába. Ezen az Ipoly menti szakaszon érinti Galábocs, Bussa, Nagyzellő, Rárosmúlyad, Vilke, Jelsőc és Panyidaróc községeket. A közeli Losonctól eltávolodva, északkelet felé visszahajol az Ipoly mellé, és kitárul előtte a kishonti-gömöri táj. E völgyszakaszon Bolyk, Pinc és Kétkeresztúr jelzik az útját. Gömörben tartósan az északkeleti irányt követi. Vonalát Osgyán és Magyarhegymeg alkotja az Ipoly-Rima-közben, továbbá Rimaszombat a Rima völgyében, Perjése, Balogpádár és Felsőbalog a Balog-völgyben, Felsőfalu és Kisvisnyó a Turóc-völgyben, Deresk a Turóc-Murány-közben, Lice, Gice és Gömörnánás a Murány-völgyben, Kuntapolca a Csetnek-völgyben, a pelsőci hegysík alatt Rozsnyórudna, majd a Sajó völgyében Rozsnyó. E várostól a határvonal keletre húzódik, s Krasznahorkaváralját, Dernőt, Kiskovácsvágását, Lucskát és Barkát maga után hagyva, a Bódva völgyébe ér. Az egyesített Áj és Torna községeken át egészen Jászóig húzódik. Itt visszafordul, és délnek veszi az irányt, majd Debrőd, Szepsi és Csécs helységeken áthaladva, délkelet felé tér el. A nagyidai hegysíkon Szeszta és Nagyida érintésével, Kassa alatt eljut a Hernád vonaláig. Abaújszina és az ez idő szerint egy községet alkotó Kenyhec és Miglécnémeti után a csehszlovák-magyar országhatárnál megszakad az összefüggő magyar nyelvterület. A magyar nyelvhatár vonala csak a Ronyva patak mentén, Toronya térségében válik el az országhatártól, majd Csarnahó és Zemplén községek közelében a Bodrog folyóhoz ér. A Bodrogtól továbbhaladva, Imreg és Szürnyeg községeken át az Ondava völgyébe kerül, innen pedig a Labore irányát követi északkelet felé. Erre a határvonalat Abara, Nagyráska, Kisráska, Hegyi és Deregnyő képezi. Az utolsó szakaszon kelet felé tartva, változatos hullámvonalat ír le. Útja a Laborcvölgyből Kérész és Ungmogyorós egyesített községeken keresztül az Ung völgyébe vezet, Bajánházánál észak felé hajolva ismét az Ung közelébe kerül, majd Mátyóc és Dobó64
