Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről
A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - A nemzetiségek nyelvének használata
megoldásáról egyáltalán nem tartalmazhat rendelkezést. Kitűnik ez a törvény indokolásából is. Mindezek ellenére az utasításokban mégis erre hivatkoznak. A valóság ismerete ezek után elképzelhetetlen az említett 1969. évi 71. sz. törvény indokolásának áttekintése nélkül. A benne található megállapítás szerint a törvény 6. §-ának 2. bekezdése olyan jogi szabályozást feltételez, amely meghatározza a nemzeti bizottságok és a Belügyminisztérium szerepét a helységnevek megalkotásánál. 7 9 Tehát a meghatalmazás csupán a procedurális jellegű szabályozásra vonatkozik, nem pedig a nemzetiségek nyelvhasználati jogának érvényre juttatására, terjedelmének meghatározására, ill. korlátozására. Tekintettel azonban arra, hogy egyes községek időnként megszűnnek, egyesülnek vagy újak jönnek létre, a jogi norma azt tartja helyénvalónak, hogy a községek jegyzéke, a helységnévtár az újonnan alkotott neveket tartalmazza, s természetesen előírja azt is, hogy a hirdetményben felsorolt esetekben már ezeket az új helységneveket kell használni. De nem csupán azért, mert ezek szlovák nyelvű változatok, és más rendelkezés híján a Szlovák Szocialista Köztársaságban csakis ilyeneket volna szabad hivatalosan és gyakran nem hivatalosan használni, hanem azért, mert ez következik az előző rendelkezésekből, továbbá az idézett szakasz a nyelvhasználattal kapcsolatban egyáltalán nem tartalmaz semminemű rendelkezést, még burkolt formában sem. Sőt a nyelvhasználati jog valóra váltásáról az indoklásban sem történik említés, a végrehajtási szabálynak pedig nem képezi tárgyát. A fentiekből kitűnik, hogy e téren a jogi szabályozás még nem tart lépést a kor követelményeivel és a nemzetiségek jogos igényeinek kielégítésével. Mindent egybevetve teljes határozottsággal megállapíthatjuk, hogy a helységnevek magyar és ukrán változatának hivatalos használatával kapcsolatban eddig nem született sem törvényi meghatalmazás, sem törvényi rendelkezés, ezért az ezzel összefüggő és az eddig napvilágot látott valamennyi szintű jogi szabályozás, valamint a hirdetmény fent vázolt értelmezése törvénysértő. A magyarlakta vidék magyar helységneveinek használata egyébként nem hivatalos érintkezésben természetes, de más városoké is megszokott, amelyekhez a magyar történelem jelentős eseményei fűződnek, illetve amelyek a magyar nyelvben meghonosodtak, a nép nyelvében élnek. Könnyen elfeledni valamennyit már csak azért sem lehet, mert jelentős részük előfordul a népdalokban, összefonódik egyes ételek és italok elnevezésével, s összefügg az állampolgárok nagy számának családnevével. Az ellenkezője bántó finomkodásként, szokatlan idegenszerűségként hat az emberekre. M > Természetesen másként kell megítélni azokat az eseteket, amelyekben a magyar változat félreértést okozhat, esetleg a hatályos jogszabály másként rendelkezik a helységnevek használatával kapcsolatban. 7 9 „Splnomocnenie pre Ministerstvo vnútra Slovenskej socialistickej republiky v § 6 ods. 2 predpokladá vydanie úpravy, ktorá bude jednak konkretizovať potrebnú súčinnosť národných výborov s Ministerstvom vnútra SSR pri určovaní názvov obcí a ich častí (postup pri predkladaní o tvorbe návrhov na nové názvy a pod.), jednak obsiahne postup národných výborov pri riešení súvisiacich miestopisných otázok." - Stenografická správa o schôdzkach Slovenskej národnej rady. 3. schôdzka, 27. júna 1969. Bratislava, 1969, 57. 1. 8 0 Vő. Nyelvművelő kézikönyv. I. kötet. Szerk. Grétsy László-Kovalovszky Miklós. Budapest, 1980, 908. 1. 209
