Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről
A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - A nemzetiségek nyelvének használata
BÍRÓSÁG ÉS ÜGYÉSZSÉG A bíróságok szervezetéről és a bírák választásáról szóló jogszabály az alkotmány 20. cikkelyével összhangban mondja ki, hogy a törvény és a bíróság előtt minden polgár egyenlő, s a bírósági eljárás során minden polgár használhatja anyanyelvét. 6 4 Ez a rendelkezés a nyelvek teljes egyenlőségét biztosítja az eljárás során, a nemzetiségi nyelvekét is. Az anyanyelv használatának lehetővé tétele polgári perrendtartásunk egyik fontos alapelve. Az egyenlőség a törvény és a bíróság előtt azonban csak úgy valósítható meg következetesen, ha az eljárásban részt vevő személyek egyenlő feltételek mellett juttathatják érvényre jogaikat. Az államnak tehát minden lehetőséget biztosítania kell, hogy jogaiban senki se szenvedjen sérelmet. A feltételek viszont, amelyeket a bíróságok kötelesek megteremteni, igazán csak akkor lehetnek egyenlők, ha az eljárás valamennyi résztvevője anyanyelvén érvényesítheti jogait, így a szlovákok szlovákul, a csehek csehül, a magyarok magyarul és az ukránok pedig ukránul. Ezzel elérhetővé válik, hogy mindenki egyenlő eséllyel harcolhasson igazáért a bíróság előtt. Az anyanyelv használatának tehát Csehszlovákiában nincs semmiféle törvényes akadálya sem a polgári, sem pedig a büntetőeljárás során. A Polgári perrendtartás 18. §-a szerint a polgári eljárás résztvevőit azonos jogok illetik meg. Anyanyelvüket mind szóban, mind írásban használhatják a bíróság előtt, mégpedig valamennyi szinten. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a felek mindennemű beadványukat anyanyelvükön, tehát magyar nyelven is intézhetik a bírósághoz, tolmács segítségével is bekapcsolódhatnak a tárgyalásba, amely egyébként cseh vagy szlovák nyelven folyik, s egyebek közt nyilatkozataikat, kéréseiket és válaszaikat tolmács fordítja le a tárgyalás nyelvére. Azokat a feleket pedig, akik mondanivalójukat nem tudják szlovák vagy cseh nyelven szabatosan előadni, ugyancsak anyanyelvükön hallgatják ki. Az anyanyelv használatával kapcsolatos költségeket, amelyek az eljárás során merülnek fel, az állam viseli. 6 5 A fenti sorok olvasásakor tévedés ne essék, a tárgyalást nem vezetik a nemzetiségek nyelvén is, ezt a törvény még nem teszi lehetővé. A nemzetiségek tagjai csupán lehetőséget kapnak arra, hogy a bírósági eljárás során anyanyelvüket használhassák. A tárgyalás nyelvét nem a felek választják meg. 6 4 Az 1964. évi 36. sz. törvény (a bíróságok szervezetéről és a bírák választásáról) 8. §-ának 1. bekezdése így hangzik: „A törvény előtt és a bíróság előtt minden polgár egyenlő." Majd a 2. bekezdés ily módon rendelkezik a nyelvek használatáról: „A bíróság előtt minden polgár használhatja anyanyelvét." A törvény módosított és kiegészített szövegét a Szövetségi Gyűlés Elnöksége 1970. március 20-án hirdette ki a törvénytárban 19. számmal. - Zbierka zákonov. 1970, 5. rész, 46. 1. 6 5 Az 1964. évi 99. sz. törvény (a Polgári perrendtartás) 18. §-a (a második és a harmadik mondat) a következő rendelkezést tartalmazza: „Joguk van arra, hogy a bíróság előtt anyanyelvükön járjanak el. Jogaik érvényesítése érdekében a bíróság egyenlő lehetőségeket köteles számukra biztosítani." Az eljárás során felmerült költségekkel kapcsolatban a 141. § 2. bekezdése (az utolsó sor) rendelkezik, amely így hangzik: „... és az azzal kapcsolatos költségeket, hogy a résztvevő az anyanyelvén jár el, az állam fizeti." A törvény módosított és kiegészített szövegét a Szövetségi Gyűlés Elnöksége 1983. augusztus 3-án hirdette ki a törvénytárban 78. számmal. - Zbierka zákonov. 1983, 16. rész, 531. és 544. 1. 200
