Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - A nemzetiségek nyelvének használata

Az anyanyelv használata további lehetőségeket teremt számukra, hogy képességük, erejük és legjobb tudásuk szerint önzetlenül munkálkodjanak a közösség ügyéért. A kormány 1973. július 9-i 230. sz. határozata a folyamatos javulás bizonyítéka.

6

1 Ennek 3. pontja lehetővé teszi, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok „szükség esetén" anyanyelvükön érvényesíthessék „problémáikat és kérelmeiket az állami szervekkel és szervezetekkel szemben". A kormánynak ez az intézkedése természetesen nemcsak a szóbeli, hanem az írásbeli érintkezésre is vonatkozik. Egyébként a „szükség esetén" korlátozó szavak használata a határozatban nem a legszerencsésebb fogalmazásról tanúskodik, mert hiszen a legmagasabb szintű jogi norma szerint minden nemzetiségi állampolgár bármikor, a legcsekélyebb korlátozás nélkül használhatja anyanyelvét a hivatalos érintkezésben, természetesen az illető nemzetiség által lakott területeken. Az eddig szerzett tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok a hivatalos nyelvhasználat jogát javarészt a helyi nemzeti bizottságokkal szemben érvényesítik, persze inkább csak szóban, mint írásban. Ezzel szemben eléggé jelentős azoknak a magyar nyelvű beadványoknak a száma, többségükben panaszokról és közérdekű bejelentésekről van szó, amelyekkel a köztársasági elnökhöz folyamodnak. Egyébként az államigazgatási szervek többségéhez, a helyiekhez és a központiakhoz egyaránt, viszonylag kevés magyar nyelvű beadvány érkezik, pedig az elintézés személyi és anyagi feltételeit alapjában véve az említett állami szervek nagyobbik fele már régebben megteremtette.

6

2 Az említett dokumentummal szorosan összefügg a kormány 1974. július 9-én elfogadott 209. sz. határozata. Ennek a rendelkezése értelmében növelni kell az államigazgatás központi szervei és a nemzeti bizottságok magyar és ukrán nemzetiségű dolgozóinak a számát.

6

3 Következetes végrehajtása folytán minden remény megvan arra, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok részvétele az államigazgatásban tovább javuljon. 6

1 Az 1973. július 9-i 230. sz. kormányhatározat a Szlovák Szocialista Köztársaság területén élő nemzetiségek problematikájának megoldásáról. - Uo. 51-53. 1. <,

: A legutóbbi felmérés adatai szerint valamennyi szintű és típusú nemzeti bizottság dolgozóinak magyar nyelvi tudása így alakult Szlovákiában: a kerületi (fővárosi) nemzeti bizottságok dolgozóinak 19,7 százaléka, a járási nemzeti bizottságokénak 19,3 százaléka és a helyi (városi) nemzeti bizottságok alkalmazottainak 21,0 százaléka beszéli a magyar nyelvet. - Vö. Rozbor plnenia uznesenia vlády SSR z roku 1973 č. 230. o riešení problematiky národností žijúcich na území SSR z hľadiska účinnosti existujúcich foriem vzájomného zbližovania a poznávania. Úrad vlády SSR, Bratislava, 1977, č. 1299/1977, 7. sz. melléklet. 6

3 A 209. sz. kormányhatározat az 1973. évi 230. sz. kormányhatározat végrehajtásáról előterjesztett ellenőrző jelentés alapján született. Ebben a kormány figyelmeztette a minisztereket és az államigazgatás többi központi szervének a vezetőjét, a kerületi nemzeti bizottságok elnökeit és a fővárosi nemzeti bizottság elnökét, hogy a 230-as határozatot következetesen kell végrehajtani, s egyúttal elrendelte, hogy növelni kell a magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozók számát a központi államigazgatási szervek és a nemzeti bizottságok apparátusában. - Uo. 51-53. 1. 199