Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - A nemzetiségek nyelvének használata

rendje is. Képviselői úgyszintén felszólalhatnak valamely nemzetiségi nyelven, beszédüket azonban egyidejűleg szlovák nyelvre fordítják.

4

9 A nemzeti bizottságok testületi működését a nemzeti bizottságokról szóló törvény szabályozza.

5

0 Ez a jogszabály azonban nem tartalmaz rendelkezést a képviselők nyelvhasználatáról. A jogszabály fogyatékosságát részben a legfelsőbb államigazgatási szervek határozatai pótolják/

1 Egyébként az említett törvény hiányosságai közé tartozik az is, hogy nincs olyan tételes része, amely szerint a nemzetiségi jogok érvényre juttatása a nemzeti bizottságok feladatkörébe is tartozik. A gyakorlatban azonban ez az alapelv széles körben érvényesül. A nemzetiségek politikai egyenjogúságának gyakorlati megvalósítása szempontjából igen fontos a nemzetiségi lakosság képviselete ezekben a testületekben. Nálunk a nemzetiségek megfelelő arányú képviseletének az elvét az 1968. évi 144. sz. alkotmánytörvény 2. cikkelye deklarálja. Egyébként választási rendszerünk elvi alapjait az alkotmány első fejezetének tételes részei tartalmazzák. A jelölési módszer demokratizmusa viszont szavatolja, hogy a nemzetiségi lakosság szintén képviselethez jusson a képviseleti testületekben és más választott szervekben/

2 Ez az alapelv jut érvényre a képviselőjelöltek kiválasztásánál, s ennek az elvnek megvalósításáról tanúskodnak a legutóbb megtartott választások eredményei is. A nemzetiségi képviselőknek nemcsak jogukban áll, de lehetőségük is nyílik arra, hogy anyanyelvükön szólaljanak fel a képviseleti testületek ülésein, képviseljék a nemzetiségek érdekeit, és szóvá tegyék a nemzetiségi problémákat. Örvendetes, hogy a nemzeti bizott4

9 A Szövetségi Gyűlés 1969. június 5-i 56. sz. törvényének (a Szövetségi Gyűlés ügyrendjéről) 13. §-a szerint „Minden szónoknak joga van arra, hogy anyanyelvén beszéljen. Ha a szónok nem csehül vagy szlovákul beszél, a Szövetségi Gyűlés Irodája gondoskodik a beszéd tolmácsolásáról e nyelvek egyikén." (A „rokovací poriadok" szó szerinti fordításban „tárgyalási rend".) Ezt a jogszabályt az 1971. évi 20. sz. törvény módosította, és kiegészítette. A Cseh Nemzeti Tanács 1969. január 8-i 1. sz. törvénye 26. §-ának 1. bekezdése szerint „Minden szónok beszélhet anyanyelvén". A Szlovák Nemzeti Tanács 1968. december 28-i 204. sz. törvénye (kiegészítette az 1971. évi 12. sz. törvény) 14. §-ának 7. bekezdése szerint „A szónokok a nemzetiség nyelvén is beszélhetnek. A beszédet egyidejűleg szlovák nyelvre fordítják le." Egyébként a jogszabály nem az „anyanyelv" fogalmat használja, mint az előbbi két esetben. - Zbierka zákonov. 1968, 51. rész, 531. 1.; 1969, 1. rész, 5. 1.; 21. rész, 226. 1. 5

0 Az 1967. június 29-i 69. sz. törvény (a nemzeti bizottságokról) egységes, a Szlovák Szocialista Köztársaság területén hatályos szövegét a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége 1983. április 13-án 35. számmal hirdette ki a törvénytárban. - Zbierka zákonov. 1983, 6. rész, 161-179. 1. 5

1 Erre vonatkozó utasítást a Megbízottak Testülete (abban az időben az államigazgatás legfelsőbb szerve Szlovákiában) 1959. február 5-i 37. sz. határozata tartalmaz, amely a párt, a kormány és a Megbízottak Testülete határozatainak megvalósításában mutatkozó néhány fogyatékosság megszüntetése érdekében született, valamint az SZSZK kormányának 1973. július 9-i 230. sz. határozata (az SZSZK területén élő nemzetiségek problematikájának megoldásáról). 5

2 Az alkotmány 3. cikkelye. A választási törvények: az 1971. évi 44. sz. törvény (a Szövetségi Gyűlésbe), a CSNT 1971. évi 53. sz. törvénye (a Cseh Nemzeti Tanácsba) és az 54. sz. törvénye (a CSSZK nemzeti bizottságaiba), valamint az SZNT 1971. évi 55. sz. törvénye (a Szlovák Nemzeti Tanácsba) és az 56. sz. törvénye (az SZSZK nemzeti bizottságaiba). Valamennyi választási törvény 3. §-a ezt a rendelkezést tartalmazza: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság minden polgárának joga van választani, aki a választások napján betöltötte 18. életévét, nemzetiségre (. . .) való tekintet nélkül." - Zbierka zákonov. 1960, 40. rész, 295. 1.; 1971, 14. rész, 246. 1.; 16. rész, 285. és 292. 1.; 17. rész, 302. és 308. 1. 195