Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről
A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - A nemzetiségek nyelvének használata
sem pedig a Szlovák Nemzeti Tanács nem adott ki végrehajtási törvényt, az említett alkotmánytörvény 5. cikkelye értelmében. Tehát a törvényhozó szervek nem állapítottak meg semmiféle követelményt, amely valamely nemzetiség tagjainak a számarányától tenné függővé a nyelvhasználatot egy-egy kerületben, járásban és községben (városban). Ugyancsak nem látott eddig napvilágot olyan törvényes rendelkezés, amely követelményt támasztana a nemzetiségek tagjaival szemben, hogy nyelvüket hivatalosan csupán a cseh vagy a szlovák nyelvvel együtt szabad használniuk, és csakis a második helyen, sőt megtiltaná nekik, hogy bizonyos fogalmakat anyanyelvükre lefordítva használjanak. Egyébként az állami szervekre, szervezetekre és az állam polgáraira végrehajtási törvények nélkül is kötelező az alkotmány rendelkezése. Ennélfogva a nemzetiségi jogok érvényre juttatásával kapcsolatos intézkedéseiknek teljes mértékben tükrözniük kell a nemzetiségi alkotmánytörvény szellemét. Az állami szerveknek az is a kötelességük, hogy a jogforrási hierarchia alacsonyabb fokán elhelyezkedő jogszabályokat az alkotmánnyal, annak rendelkezéseivel, betűjével és szellemével összhangban alkossák. 4 8 Az 1970. évi népszámlálás eredményeinek közzététele után ismeretessé vált Csehszlovákia népességének nyelvi összetétele is. E szerint abban az időben a legtöbben a csehet vallották anyanyelvüknek, majd a szlovákot és a magyart. Magában Szlovákiában a népesség 82,9 százaléka volt szlovák anyanyelvű, és 13,2 százaléka pedig magyar. (72.) A legutóbbi népszámlálás viszont nem tartalmazott anyanyelvre vonatkozó rovatot, ezért újabb adatok nem is állnak a rendelkezésünkre. A továbbiakban behatóbban megvizsgáljuk a kialakult helyzetet, elsősorban azokat az „egyenlő lehetőségeket", amelyeket szocialista államunk a nyelvhasználat terén teremtett meg az államhatalmi és az államigazgatási, valamint az igazságszolgáltató szervek tevékenységében. ÁLLAMHATALMI SZERVEK A legfelsőbb államhatalmi szervek törvényben állapították meg működésük szabályait és ügyrendjüket. Ugyanez a törvény rögzíti a képviselők nyelvhasználati jogát is. A Szövetségi Gyűlés ügyrendje szerint a képviselők anyanyelvükön is felszólalhatnak a két kamara (a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája) ülésein. Abban az esetben azonban, ha a képviselő beszéde nem cseh vagy szlovák nyelven hangzik el, a Szövetségi Gyűlés irodája gondoskodik arról, hogy azt cseh vagy szlovák nyelven tolmácsolják a többi képviselőnek. Hasonló ügyrendi intézkedéssel találkozunk az egyes tagországokban is. A Cseh Nemzeti Tanács törvénye szerint „Minden szónok beszélhet anyanyelvén". Kissé eltérő fogalmazásban, de lényegében hasonló rendelkezést tartalmaz a Szlovák Nemzeti Tanács ügy4 8 Az alkotmány 17. és 34. cikkelyeinek rendelkezései; Antalffy György: Az alkotmánymódosításról. Jogtudományi Közlöny, 1972, 5-6. sz. 194
