Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről
A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - A nemzetiségek nyelvének használata
vét Szlovák Tankönyvkiadó Vállalatra változtatták. A magyar szerkesztőség megalakulása óta 1978-ig mintegy 1450 tankönyvet, módszertani segédkönyvet, pedagógusoknak és szülőknek szánt különböző témájú pedagógiai kiadványt jelentetett meg. 4 7 Köztudomású, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaságban kiadott magyar irodalmi művek nem fedezik a csehszlovákiai magyarság szükségletét, ezért jelentős mennyiségben kell behozni könyveket Magyarországról. Évente több mint félmillió kötetet. Ennek az értéke eléri a 11 millió csehszlovák koronát. Ugyancsak több millió koronáért jut el magyar könyv az egész ország széles körű olvasótáborához a prágai Magyar Kultúra közvetítésével, s természetesen a két ország között virágzó idegenforgalom segítségével is növekszik a behozatal. Mindez azonban a jelenlegi igényeket nem tudja kielégíteni. Magyar könyveket Pozsonyban (Bratislava) (Magyar könyvesbolt a Mihály-kapu közelében) és Dél-Szlovákia következő városaiban és községeiben árusítottak a könyvüzletek az 1980-as esztendőben: Nyugat-szlovákiai kerület: Szene, Somorja, Galánta, Dunaszerdahely, Bős, Nagymegyer, Negyed, Diószeg, Vágsellye, Ógyalla, Gúta, Komárom, Érsekújvár, Nagysurány, Nyitra, Verebély, Köbölkút, Párkány, Zseliz, Léva; Közép-szlovákiai kerület: Nagykürtös, Kékkő, Losonc, Fülek, Rimaszombat, Tornaija; Kelet-szlovákiai kerület: Rozsnyó, Szepsi, Kassa, Királyhelmec, Nagykapos, Tiszacsernyő. Ukrán nyelvű könyvek a Szlovák Tankönyvkiadó Vállalat eperjesi (Prešov) részlegének a gondozásában jelennek meg. Számuk évente 30 körül mozog, s példányszámuk pedig meghaladja a 40 ezret. c) A nemzetiségek nyelvének használata A nemzeti (nemzetiségi) egyenjogúság alapvető tétele, hogy mindenki bármely hivatalos eljárás során szabadon használhatja anyanyelvét. Köztudomású, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmánya „egyenlő esélyek és egyenlő lehetőségek" megteremtésével biztosítja az állampolgárok egyenjogúságát a társadalom életének minden területén, nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül. Lényegében e tételnek a vetülete az állampolgárok anyanyelvének szabad használata is. Mindenekelőtt a hivatalos érintkezés és ügyintézés során. Az anyanyelv használatát a magánéletben nálunk semmiféle jogi norma nem szabályozza. Egyébként az anyanyelv használatának a joga, szóban és írásban egyaránt, olyan alapvető állampolgári jog, amely a nemzetek és a nemzetiségek egyenjogúságából következik. Az alkotmány 25. cikkelyének a rendelkezését lényegesen módosította és kibővítette az 1968. évi 144. sz. alkotmány törvény. Ennek 3. cikkelye a nemzetiségi lakosok számára biztosítja azt a jogot, hogy nyelvüket az általuk lakott területeken szabadon használhassák a hivatalos érintkezésben. Szlovákiai viszonylatban tehát azokon a területeken, amelyeken a magyar és az ukrán (rutén) nemzetiség tagjai élnek, a magyar, ill. az ukrán nyelv egyenjogú a szlovák vagy a cseh nyelvvel. E jog terjedelmét és érvényesítésének a feltételeit még törvénnyel nem határozták meg, hisz mind ez ideig sem a Szövetségi Gyűlés, 4 7 Kövesdi János: Magyar nyelvű könyvkiadás Csehszlovákiában 1945 után. Irodalmi Szemle, 1979, 2. sz., 167-169. 1. 193
