Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - A sokoldalú kulturális fejlődéshez való jog

Kérdés: Milyen nyelven olvas leggyakrabban könyvet? Magyarok % Szlovákok % Válasz: Csak szlovák és cseh nyelven 2,7 60,8 csak magyar nyelven 62,4 2,5 szlovák és magyar nyelven egyaránt 22,9 24,2 nem olvasok könyvet 9,9 10,6 nem válaszolt 2,1 1,9 Életkor szerint a magyar lakosság legfiatalabb (15-19 éves) és 30 évesnél idősebb korosztályának több mint a kétharmada, a 20-29 éveseknek pedig a fele leggyakrabban magyarul olvas. Szlovákul és magyarul egyaránt a 20-29 évesek közül olvasnak. Ez a korosztály a legaktívabb kétnyelvű réteg a könyvolvasás terén. A vizsgált magyarok közül a középiskolainál alacsonyabb műveltségű személyek túlnyomórészt csak anyanyelvükön olvasnak, az érettségizettek, az egyetemet és főiskolát végzettek az átlagnál jóval nagyobb arányban olvasnak szlovák és magyar nyelven. Az utóbbiaknak több mint a fele (57%) egyaránt olvas szlovák és magyar nyelven is.

4

5 Az utóbbi évtizedekben felvirágzott mind a szlovákiai magyar, mind az ukrán nyelvű könyvkiadás. A szervezett magyar könyvkiadás 1949-ben indult meg. Jelenleg a legtöbb magyar könyv a Madách Könyv- és Lapkiadó gondozásában jelenik meg. Fennállásának 10 esztendeje alatt összesen 404 művet jelentetett meg 4 181 000 példányban (ebből 3 103 000 példány kivitel volt). Ebből 190 könyv az eredeti magyar irodalom szerkesztőségéből került ki.

4

6 Az 1980 -as esztendőben 53 művet adott ki több mint 400 ezer példányszámban, amelyből 28 szlovákiai magyar szerző munkája volt. Az említett önálló magyar kiadón kívül más kiadók is jelentettek meg magyar könyveket, mint a Pravda, a Práca, a Príroda, az Alfa, az Osveta, a Mladé letá, a LITA és a Szlovák Tankönyvkiadó Vállalat. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezzük, hogy magyar tankönyveket előbb az Állami Kiadóvállalat adott ki (már 1949-ben, tehát még a magyar szerkesztőség megszervezése előtt). A magyar szerkesztőség az 1951/1952-es tanévben kezdte meg a működését. Az 1952-1954 közötti időszakban átszervezték a tankönyvkiadást, s 1953-ban a kiadó ne4

5 Végh László: Könyvek és olvasók. Irodalmi Szemle, 1979, 2. sz., 173-175. 1. 4

6 Az 1969-ben megalakult Madách Könyv- és Lapkiadó jogelődei: 1949-1952 között a Pravda Könyvkiadó, ill. annak részlege, a Magyar Könyvtár. Ennek szerepét az 1953. január l-jén megalakult első önálló magyar kiadó, a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó vette át, majd önállóságát elvesztve, 1956 elején magyar szerkesztőségként beolvadt a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadóba. Később a Tatran Könyvkiadó részlegeként működött egészen 1968 végéig mint annak Magyar Üzeme. A statisztikai adatok szerint mindezek a magyar kiadók, a Madách jogelődei, az 1949-1968 közti időszakban összesen 503 könyvet jelentettek meg. - Zalabai Zsigmond: A csehszlovákiai magyar könyvkiadás harminc éve. Műhely, 1981, 3. sz., 61-63. 1. 192