Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - A sokoldalú kulturális fejlődéshez való jog

turális Napok, a dunaszerdahelyi Csallóközi Kulturális Napok, a rozsnyói Czabán Samu Emléknap, a nagykaposi Erdélyi János Emléknap és a borsi Rákóczi Ferenc Emléknap. A rendszeresen ismétlődő ukrán kulturális rendezvények közé tartoznak a következők: a felsővízközi (Svidník), dal- és táncünnepély, az ukrán színházi együttesek és versmondók mezőlaborci fesztiválja, a kövesfalvi (Kamienka) ének- és táncünnepély és a bártfai (Bardejov) népdalfesztivál. A magyarok által lakott terület múzeumai nemzetiségi tárgyú kiállítási anyaggal is rendelkeznek. Ezek közé tartozik a komáromi Duna Menti Múzeum, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, a galántai, az érsekújvári, a lévai, a rimaszombati és a füleki honismereti múzeum. A területi és a járási jellegű múzeumokban, így Komáromban, Dunaszerdahelyen, Galántán, Érsekújvárott, Rimaszombatban és Füleken nemzetiségi tárgykörű kiállításokat és tárlatokat is rendszeresen szerveznek. A felsővízközi (Svidník) Ukrán Kultúra Múzeuma a csehszlovákiai ukrán kultúra tárgyi emlékeinek ad otthont. A múzeumi hálózatot kiegészítik a tájházak és az emlékszobák. A magyar táj népi kultúrájának és hagyományainak megőrzött emlékeit és értékeit néprajzi tájházakban és emlékszobákban teszik közkinccsé. Értékes kiállítási anyag található Somorja, Nagymegyer, Barslédec, Kolon, Zsére, Martos, Gortvakisfalud, Tornaújfalu, Buzita, Szomotor, Alsólánc, Alistál, Kiskövesd, Nagytárkány, Nagygéres, Palást, Százd, Ipolyszakállos, Ipolyszalka, Medveshidegkút és Vágsellye helységekben. Viszont hiányzik egy országos magyar néprajzi múzeum és galéria. Évről évre nagy népszerűségnek örvend a nyelvmüvelés, a szép magyar beszéd vetélkedője, valamint a kassai Kazinczy Ferenc Nyelvművelő Napok előadás-sorozata. A magyarlakta községekben a népkönyvtárak is hathatósan segítik a művelődést. Ezek könyvállománya jelentős hányadát magyar könyvek képezik. Az ukránok által lakott Homonnai (Humenné), Bártfai (Bardejov), Felsővízközi (Svidník), Ólublói (Stará Ľubovňa) és Eperjesi (Prešov) járás népkönyvtáraiban ukrán, orosz, szlovák és cseh nyelvű könyvek alkotják a könyvalapot. Sajnálatos, hogy a pozsonyi (Bratislava) magyar könyvtár a hetvenes évek elején megszűnt. A könyvállományát beolvasztották az idegen nyelvű könyvtárba. Ugyancsak hiányzik egy olyan könyvtár, amely a nemzetiségi irodalmat gyűjtené össze. Az olvasás elterjedésének további fokmérőjét képezik a házi könyvtárak. A pozsonyi (Bratislava) Kultúra- és Közvéleménykutató Intézet 1974 nyarán széles körű művelődésszociológiai felmérés során hat járás (Galánta, Komárom, Léva, Losonc, Rimaszombat, Tőketerebes) 57 helységében a megkérdezett 1062 magyar és 913 szlovák nemzetiségű lakos válasza alapján azt állapította meg, hogy a magyarok 43 százaléka és a szlovákok 44,7 százaléka 50 kötetnél kisebb házikönyvtárral rendelkezik, s a lakosság egyharmadának van több mint 100 könyve. A felmérés során azt is megállapították, hogy a válaszadók többsége legszívesebben az anyanyelvén olvas könyvet. Ezt tanúsítják az alábbi adatok is. 191