Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - A sokoldalú kulturális fejlődéshez való jog

zottságainak a munkája iránt. Tevékenységük középpontjában a helytörténeti kutatás áll, amelynek során feltárják és feldolgozzák egy-egy község, város és táj történetét, s azt nép­szerűsítik a lakosság körében. A klubmozgalom keretében sorra alakulnak a közművelődési klubok. 1986-ban 78 klub működött. Nagyobb népszerűségre tett szert a pozsonyi (Bratislava) József Attila Ifjúsági Klub, a JAIK, majd a nagymegyeri Steiner Gábor Klub, a vágsellyei Vörösmarty Klub, az ipolysági Honti Művelődési Klub, a rimaszombati Tompa Mihály Klub, a tornaijai Pa­lóc Klub, a rozsnyói Fábry Zoltán Klub, a nagykaposi Erdélyi János Művelődési Klub, a kassai Fábry Zoltán Ifjúsági Klub, a nyitrai Juhász Gyula Ifjúsági Klub, a szepsi Szepsi Csombor Márton Klub, a zselizi Lőrincz Gyula Művelődési Klub, a prágai főiskolások Ady Endre Diákklubja, a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub, a losonci Korunk Ifjúsági Klub, a párkányi Balassi Bálint Klub, továbbá a somorjai, a dunaszerdahelyi, a komá­romi, a galántai, a szenei és az érsekújvári művelődési klub. A 78 művelődési klubban 1986-ban 507 rendezvény valósult meg, melyeken több mint 32 ezer személy vett részt. 4 4 Az irodalom népszerűsítése továbbra is központi helyet foglal el a népművelési munká­ban. Az 1980-as év során Szlovákia magyarlakta városaiban és községeiben 133 író-olvasó találkozó valósult meg. A legtöbb a dunaszerdahelyi (23), a losonci (13), a galántai (11) és a nagykürtösi (10) járásban. A találkozók száma egyébként a következő években így alakult: 1982 154 1983 180 1984 225 1985 223 1986 229 A nemzetiségi kulturális munka kiemelkedő eredményeiről tanúskodnak az olyan orszá­gos rendezvények, mint a Tavaszi szél vizet áraszt népdal- és népzenei verseny, a Melódia könnyűzenei verseny, a zselizi Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Népművészeti Fesztivál­ja, a gombaszögi Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Országos Kulturális Ünnepélye, a ko­máromi Jókai Napok, a vers- és prózamondás seregszemléje, a galántai Kodály Napok, az énekkarok és a kórusok fesztiválja, a Harmadvirágzás címen meghirdetett országos irodalmi vetélkedő, a dunaszerdahelyi Duna Menti Tavasz, a magyar bábegyüttesek és gyermekszínjátszó-csoportok központi seregszemléje, továbbá a Csengő Énekszó gyer­mek- és ifjúsági kórusfesztivál Érsekújvárott és a Zendülő Ének, a munkásénekkarok or­szágos fesztiválja, majd a kassai Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok. A járási szinten megrendezett kulturális napok keretében ápolják a magyar irodalmat és hagyományokat: a losonci Kármán József Napok, a szenei Szenei Molnár Albert Na­pok, az érsekújvári Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok, a párkányi Balassi Bálint Napok, a galántai Járási Irodalmi és Kulturális Napok, a nagykürtösi Madách Na­pok és Mikszáth Napok, a rimaszombati Tompa Mihály Irodalmi és Kulturális Napok, a szepsi Szepsi Csombor Márton Napok, a királyhelmeci Bodrogközi Irodalmi és Kul­4 4 A Csemadok 1980. évi munkatervének komplex értékelése. 11.1.; Adalékok a Csemadok XIV. országos köz­gyűléséhez. 1987, 20-21. 1. 190

Next

/
Thumbnails
Contents