Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről
A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - Az anyanyelven való művelődés joga
1960/1961 20 298 1 208 6,0 390 1,9 1963/1964 31 086 1 748 5,6 507 1,6 1967/1968 34 585 1 406 4,1 472 1,4 1968/1969 37 204 1 506 4,0 449 1,2 1969/1970 38 018 1 413 3,7 365 1,0 A hetvenes évek során tovább duzzadt az egyetemek és a főiskolák hallgatóinak a száma. A magyar nemzetiségű hallgatók arányszáma viszont évről évre apadt, majd tartósan alacsony szinten állapodott meg (70.), s az elmúlt évtized egyetlen esztendejében sem érte el az 1960. évi 6 százalékot, a kormány minden igyekezete ellenére sem. 4 0 Az 1983. év szeptemberében is csupán 4,3 százalék volt. Az ukrán (rutén) nemzetiségű egyetemi és főiskolai hallgatók aránya évek hosszú során nagyobb volt, mint az ukrán lakosság számaránya. így az értelmiség utánpótlása ugyancsak kedvezőbb, mint a magyarok esetében. A magyar nemzetiségű hallgatók számszerű lemaradását további statisztikai adatok is igazolják. A szlovákiai egyetemi és főiskolai hallgatók közül 109 jut minden 10 ezer szlovák nemzetiségű lakosra, a magyar nemzetiségű személyeknél viszont csak 41. Ez nagyon kevés. A lemaradás valamennyi évfolyammal együtt 4000 körül mozog. A hátrányt csak abban az esetben lehetne megszüntetni, s csak akkor lehetne belátható időn belül a magyar lakosság számarányának megfelelő helyzetet kialakítani, ha a magyar nemzetiségű hallgatók száma évente további 1200-1500 fővel emelkednék. Ennek a lehetősége viszont szorosan összefügg a középiskolai tanulók számának növekedésével. Az egyetemekre és a főiskolákra való jelentkezés és felvétel esetén az utóbbi évek során a következő helyzet alakult ki Szlovákiában. A jelentkezők száma az 1981/1982-es tanévben elérte a 23 204 főt, viszont ennek csak 57,5 százalékát vették fel a felsőoktatási intézményekbe. A magyar nemzetiségű jelentkezők esetében ez az arány csupán 55,1 százaléknak felel meg. Míg szlovákiai viszonylatban csak a jelentkezők 42,5 százalékának utasították el a kérelmét, addig a magyar nemzetiségű diákok közül majd a felének, pontosan 44,9 százalékának (71.), ami az 1979/1980-as tanévhez képest rosszabbodást jelent. Ebben a tanévben ugyanis a magyar nemzetiségű jelentkezők 41,9 százalékát nem vették fel. Szlovákiai viszonylatban ugyanakkor ez az arány 36,9 százaléknak felelt meg. A magyar nemzetiségű hallgatók helyzetében nem állt be lényeges javulás az 1983/1984es tanévben sem, pedig a szlovák nyelv ismerete lényegesen javult. Az általános várakozás ellenére bizonyos fokú visszaesés történt. Ezt támasztják alá az alábbi számadatok: 4 0 Vö. Az 1973. évi 127. sz. kormányhatározat; az 1974. évi 209. sz., az 1977. évi 290. sz. és az 1980. évi 336. sz. kormányhatározat. 186
