Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - Az anyanyelven való művelődés joga

Tanulmányi ágazat Jelentkezők Felvettek Tanulmányi ágazat Összesen ebből magyar Összesen ebből Tanulmányi ágazat Összesen ebből magyar Összesen magyar ukrán egyetemi 7 526 522 3 024 179 58 műszaki 9 179 464 6 192 269 52 közgazdasági 3 108 138 1 278 49 10 mezőgazdasági 3 091 201 1 260 73 10 művészeti 594 32 94 4 — SZSZK 23 498 1 357 11 848 574 130 Ezzel összefüggésben érdemes még azt is áttekinteni, hogy a jelentkezők hány százalékát képezik a magyar nemzetiségű személyek, s természetesen azt is, hogy a felvettek között milyen a magyar és az ukrán nemzetiségű hallgatók aránya: A magyar nemzetiségű jelentkezők A felvettek közül A jelentkezők közül felvettek Tanulmányi ágazat A magyar nemzetiségű jelentkezők magyar ukrán aránya (%) A magyar nemzetiségű jelentkezők magyar aránya (%) nemzetiségű % Összesen magyar egyetemi 6,9 5,9 1,9 40,2 34,3 műszaki 5,1 4,3 0,8 67,5 58,0 közgazdasági 4,4 3,8 0,8 41,1 35,5 mezőgazdasági 6,5 5,8 0,8 40,8 36,3 művészeti 5,4 4,3 — 15,8 12,5 SZSZK 5,8 4,8 1,1 50,4 42,3 A fenti számokból meggyőződhetünk arról, hogy a magyarság szlovákiai számarányához képest nagyon alacsony a szlovákiai egyetemekre és főiskolákra jelentkező személyek aránya. Még kevésbé megfelelő a felvettek hányada. Mindezek egyértelműen azt bizonyítják, hogy az oktatásügynek mind ez ideig nem sikerült megteremtenie a kormányhatározatok következetes végrehajtását. S ezt többek között hátráltatja az a körülmény is, hogy mindmáig nincsenek összhangban a tárca, az egyetemek és a főiskolák, valamint az egyes karok intézkedései. A nemzetiségi szempont figyelmen kívül hagyása, illetve csak részbeni betartása ugyanis: a) nem teremti meg annak a lehetőségét, hogy a munkás- és földművescsaládokból származó gyermekek egyenlő eséllyel indulhassanak megszerezni a felsőfokú végzettséget, tehát a magyar dolgozók gyermekei is; b) lehetetlenné teszi, hogy a magyar lakosság a többi nemzetiséghez hasonló arányban részesedjék a társadalmi össztermelésből; c) gátolja az egyes vidékek szociális és gazdasági fejlődését; d) nem teszi lehetővé, hogy a magyar nemzetiségű lakos187