Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - Az anyanyelven való művelődés joga

A Cseh Szocialista Köztársaságban csaknem 20 ezer magyar nemzetiségű személy él, de szétszórtan az ország egész területén. Ennek következtében gyakorlatilag nincs lehetőségük arra, hogy az alkotmánytörvényben számukra is biztosított sajátos nemzetiségi jogokkal teljes egészükben éljenek. Az említett tények ismeretében a továbbiakban a statisztikai adatok segítségével áttekintjük a nemzetiségek sajátos jogainak érvényre juttatását a Szlovák Szocialista Köztársaságban és részben magában az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. a) Az anyanyelven való művelődés joga A nemzeti élet egyik legsajátosabb területe az oktatásügy. Ezen múlik a jövő nemzedékeinek a sorsa. A nemzetiségek tagjai az iskolától várják, hogy megismertesse őket mindazokkal az értékekkel, amelyeket az emberiség, és ennek keretében nemzetük (nemzetiségük) hozott létre történelme folyamán. Szocialista társadalmunk lehetővé teszi állampolgárai számára, hogy anyanyelvükön is tanulhassanak. Nemzetiségi szempontból az egyik legfontosabb rendelkezést az 1984. szeptember 1-jéig hatályos 1960. évi 186. sz. törvény (oktatásügyi törvény) 29. §-a tartalmazza.1 Bár ennek értelmében Csehszlovákiában az oktatás nyelve a cseh vagy a szlovák, viszont a magyar, az ukrán és a lengyel nemzetiségű gyermekek részére létesített iskolákban azok anyanyelve. Természetesen ezekben az iskolákban tanítani kell a cseh vagy a szlovák nyelvet mint tantárgyat. Lényegében ennek a törvénynek alapján épült ki mai formájában a nemzetiségi iskolák hálózata. Az idézett rendelkezést egyébként pótolja a Szövetségi Gyűlés 1984. március 22-én elfogadott 29. sz. törvényének. 3. §-a,

22 amely az anyanyelven való tanulás jogát kiterjeszti a német nemzetiségű állampolgárokra is.

2

3 Ennek szövege magyar nyelvű fordításban így hangzik: „A nevelés és a művelődés cseh vagy szlovák nyelven történik. A magyar, a német, a lengyel, az ukrán (rutén) nemzetiségű állampolgárok részére nemzeti fejlődésük érdekeinek megfelelő terjedelemben biztosítva van a nyelvükön való művelődés joga." Itt kell megemlíteni a Szlovák Nemzeti Tanács 1984. április 2-án elfogadott 32. sz. törvényét

2

4 is, amelynek 32a §-a a következő rendelkezést tartalmazza a tanítási nyelvről. též s národnostmi jako celkem. Takovým pojetím postavení národností dochází k plnějšímu a hlubšímu zajištění občanských práv a svobod příslušníků národností a vytvářejí se tak i účinnější záruky pro jejich uplatňování a zachovávání." 21

1 Vö. Az október 27-i 144. sz. alkotmány törvény 4. cikkelyének 1. és3. bek. és5. cikkelyének 1. bek.-Zbierka zákonov. 1968, 41. rész, 402-403. I. 2

1 Zbierka zákonov. 1960, 82. rész, 645. 1. 2

2 Az alap- és középiskolák rendszeréről szóló 29. sz. törvény (oktatási törvény), amelyet 1984. április 4-én hirdettek ki. - Zbierka zákonov. 1984, 5. rész, 110. 1. 2:

5 Az 1960. évi 186. sz. törvény 29. §-a szerint az anyanyelven való oktatásnak a joga csak a magyar, a lengyel és az ukrán (rutén) nemzetiségű állampolgárokra terjedt ki. A németekre még nem vonatkozott. 2

4 Zbierka zákonov. 1984, 6. rész, 140. 1. 157