Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - Az anyanyelven való művelődés joga

(1) A tanítási nyelv a szlovák vagy a cseh nyelv; cseh nyelven az oktatási minisztérium által kijelölt iskolákban (osztályokban) tanítanak. (2) A magyar, a német, a lengyel és az ukrán (rutén) nemzetiségű tanulók részére létesített iskolákban vagy osztályokban azok anyanyelve a tanítási nyelv. (3) Ha az iskolában (osztályban) más mint szlovák vagy cseh tanítási nyelven folyik az oktatás, akkor mindig tanítják a szlovák vagy a cseh nyelvet is. A CSKP Központi Bizottsága által 1976. június 4-én jóváhagyott csehszlovák oktatónevelő rendszer továbbfejlesztésének hosszú távú programja a tanítási nyelvről a következőket állapítja meg: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság iskoláinak tanítási nyelve a cseh és a szlovák nyelv. A magyar, az ukrán és a lengyel nemzetiségű gyermekek és ifjúság részére létesített iskoláskor előtti intézményekben, az alap- és középiskolákban azok nyelvén tanítanak... "

2

S A politikai szervek határozatait teljes mértékben tükrözik az előbb említett törvények. A csehszlovák oktató-nevelő rendszert a következő intézmények alkotják: 1. bölcsődék és óvodák (6 éves korig); 2. alapiskolák; 3. középiskolák, a) középfokú szaktanintézetek, b) gimnáziumok, c) a szakközépiskolák és a konzervatóriumok; 4. egyetemek és főiskolák; 5. a felnőttek oktatási és nevelési intézményei. Az új oktatási törvény szerint az alapiskola már nem 9, hanem csak 8 évfolyamból áll. Az alapiskolák alsó tagozatát az 1-4. évfolyamok alkotják, a felső tagozatot pedig az 5-8. évfolyamok. A középiskolák a következőképpen tagozódnak: középfokú szaktanintézetek, gimnáziumok és szakközépiskolák. Az óvónőképzés a pedagógiai középiskolákban folyik. Az alapiskolák alsó tagozata részére a pedagógiai karokon képeznek tanítókat, a felső tagozaton általános tantárgyakat oktató pedagógusok képzése pedig a pedagógiai, a bölcsészettudományi, a természettudományi, a matematika-fizikai, valamint a sport és testnevelési karokon, a középiskolák szakoktatóinak képzése pedig a műszaki, a közgazdasági, a mezőgazdasági és a művészeti főiskolákon, továbbá az egyetemek egyes karain történik. Az államszövetség létrejötte után az SZSZK kormánya 1972. június 21-én fogadott el először határozatot a nemzetiségi oktatásüggyel kapcsolatban. Ez a 270. sz. határozat a kommunista nevelés hatékonyságának növekedését szorgalmazta, valamint azt, hogy emelkedjék a magyar nemzetiségű hallgatók száma az egyetemeken és a főiskolákon. A Szlovák Szocialista Köztársaság területén élő nemzetiségek oktatási problematikájával kapcsolatban a kormány az 1973. július 9-i 230. sz. határozatában úgy intézkedett, hogy gondoskodni kell az ifjúság műveltségi színvonalának hathatós növeléséről a magyar és az ukrán tanítási nyelvű iskolákban, mindenekelőtt a közép- és szakmunkásképző iskolákban, s meg kell teremteni az ehhez szükséges szervezési, anyagi és személyi feltételeket. A kormány azt is elrendelte, hogy a középiskolai (a specializált és a monotípusú iskolákban), az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgáknál tekintetbe kell venni a nemzetiségek számarányát és a nemzetiségek által lakott területek szükségleteit, s hogy ennek a megvalósítása érdekében a magyar és az ukrán (rutén) nemzetiségű tanulók számára 2:

1 Ďalší rozvoj Československej výchovno-vzdelávacej sústavy. Projekt a dôvodová správa. Bratislava, 1976 7. 1. 158