Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 1. Az egyenjogúság

a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot. Az ország tehát az övék is, a nemzetiségek hazája is. Az idézett alkotmánytörvény 1. cikkelye értelmében ugyanis a cseh és a szlovák nemzeten kívül a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (rutén) nemzetiség is államalkotó. Nem úgy, mint a polgári csehszlovák államban, amikor nálunk a nemzetiségekre (az akkori szóhasználat szerint nemzeti kisebbségekre) nem mint közösségekre, kollektívákra tekintettek, hanem csak mint egyedeket, bizonyos nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárokat vették őket figyelembe. A kialakult gyakorlat szerint inkább csak a gondoskodás objektumai voltak.

1:

1 A történelmi tények ismeretében az sem vitatható, hogy mind a csehek, mind a szlovákok államszervezők voltak, de az 1918-ban megalakított új államot nemcsak ők, hanem a területén élő nemzeti kisebbségek is alkotják, akik már kezdettől fogva - csekély kivétellel - az új állam polgáraivá váltak. Itt kell megemlíteni azt a tényt is, hogy a 144. sz. alkotmánytörvény 1. cikkelyének értelmezésével nem áll összhangban az 1968. évi 143. sz. alkotmánytörvény 1. cikkelyének néhány rendelkezése. Ez utóbbi törvény szerint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság két egyenjogú testvéri nemzetnek, a csehnek és a szlováknak szövetségi állama. Tehát míg a csehszlovákiai nemzetiségek helyzetéről szóló 1968. évi 144. sz. alkotmánytörvény 1. cikkelye szerint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a cseh és a szlovák nemzetnek és azoknak a nemzetiségeknek közös állama, amelyek ennek az államnak a területén élnek, addig a 143. sz alkotmány törvény 1. cikkelyének 1. bekezdése a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot csupán a cseh és a szlovák nemzet államának deklarálja. Ezek szerint az ugyanazon a napon egymás után elfogadott két alkótmánytörvény 1. cikkelyének rendelkezése egymásnak ellentmondó. S ez kétségkívül megnehezíti annak a megértését, hogy valójában kik alkotják a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot: csak a cseh és a szlovák nemzet, vagy velük együtt a nemzetiségek is.

1

6 Többen ellenvetést támasztanak az államszövetségről szóló alkotmány törvény 1. cikkelyének 3. bekezdésével szemben is. Ez ugyanis leszögezi, hogy a csehszlovák föderá'ció két önálló, szuverén nemzetnek, a cseh és a szlovák nemzetnek azt az akaratát fejezi 1

5 A „nemzetiség", a „nemzeti kisebbség", a „nemzetiségi kisebbség", a „nemzetiségi csoport", a „népcsoport", az „etnikai csoport", az „etnikai kisebbség", az „etnikum" stb. pontos meghatározásáról vita folyik itthon és külföldön. Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek egyenjogúságára lehet következtetni az 1968. október 27-i 144. sz. alkotmánytörvény preambulumából, amely szerint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népét „közös hazában és megbonthatatlan egységben a cseh és a szlovák nemzettel együtt a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (rutén) nemzetiség is alkotja", továbbá az 1. cikkelyből, amely szerint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság „a cseh és a szlovák nemzet és azon nemzetiségek közös állama, amelyek a területén élnek", majd a 2. cikkelyből („A képviseleti testületekben és más választott szervekben a nemzetiségek létszámuknak megfelelően vannak képviselve.") és a 3. cikkely 1. bekezdésének c) pontjából („a nyelvük hivatalos használatának a joga az illető nemzetiség által lakott területeken"). - Zbierka zákonov. 1968, 41. rész, 402. 1.; Šindelka, Jan: Národnostní politika v ČSSR. Praha, 1975, 125-127. 1. 1

6 A prágai parlament épületén kőtáblába vésve található az 1968. október 27-i 143. sz. alkotmánytörvény 1. cikkelyének 1. bekezdése: „Československá socialistická republika je federativní stát dvou rovnoprávních bratrských národů, Čechů a Slováků." Ugyanennek a cikkelynek szellemében nyilatkozott a magyarországi sajtónak 1984. május 16-án a Szlovák Szocialista Köztársaság művelődési minisztere. Kérdés: „Csehszlovákia, mint többnemzetiségű ország, bizto152