Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 1. Az egyenjogúság

I. A NEMZETISÉGI JOGOK 1. AZ EGYENJOGÚSÁG A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban különböző nemzetiségű állampolgárok élnek. Valamennyien egyenlő jogokat élveznek az ország egész területén, s egyenlők az állampolgári kötelességeik is. Az alkotmány minden állampolgár egyenlőségének a jogát szavatolja „nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül", hangsúlyozva, hogy a dolgozók társadalma az állampolgárok egyenjogúságát a társadalom életének minden területén „egyenlő esélyek és egyenlő lehetőségek" megteremtésével biztosítja.

1

4 Az egyenjogúság tehát nemcsak az állami életben való részvételre terjed ki, hanem a társadalmi (a politikai, a kulturális, a szociális, a gazdasági) élet területére is. Ez azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjára ugyanaz a jogi szabályozás vonatkozik, s az alkotmány annak egyetlen tagja számára sem biztosít kiváltságokat, ám ugyanakkor senkit sem terhelnek különleges kötelességek. Mindenki egyformán élhet törvény adta jogaival a természetes (nemi, faji, nyelvi, nemzetiségi stb.) különbözőségekre való tekintet nélkül. Mindez azonban nem szolgálhat alapul, arra, hogy az állampolgárok mentesüljenek kötelességeik teljesítése alól. Szocialista társadalmunk tehát nem ismer el semmiféle diszkriminációt a fajhoz, a nemhez vagy akár a nemzetiséghez való tartozás megkülönböztető jegyei alapján. A magyar, a német, a lengyel és az ukrán (rutén) nemzetiség alapjában véve olyan közösséget alkot, mint a cseh vagy a szlovák nemzet. A nemzetiségek is társadalmat alkotnak, mikrotársadalmat. A többségük összefüggő, egységes területen él, a kisebbik részük pedig szórványosan helyezkedik el az országban. (A szétszórtság elsősorban a német nemzetiségre jellemző.) A nemzetiségek tagjait egybekapcsolja a közös nyelv és kultúra, a kollektív összetartozás tudata. A nyelv és a kultúra azonban el is választja a nemzetiségeket egymástól és más nemzettől. A nemzetekkel összehasonlítva még azt is megállapíthatjuk, hogy a nyelvi és a kulturális tényezőktől eltekintve nemzetiségeink a területi kritériumnak csak részben, a gazdasági egységnek pedig egyáltalán nem felelnek meg. Mindezek ellenére az alkotmány nem deklarálja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeteinek és nemzetiségeinek (nemzeti kisebbségeinek mint egyedekből alakult csoportosulásoknak, államalkotó közösségeknek) egyenjogúságát. Viszont azt elismeri. Igaz, csak közvetve, magyarázattal. Az 1968. évi 144. sz. alkotmánytörvény valójában úgy tekinti a nemzetiségeket is, mint szubjektumokat, amelyek a cseh és a szlovák nemzettel közösen alkotják az államot, 1

4 A cseh nyelvű szöveg így hangzik: „Společnost pracujících zajišťuje rovnoprávnost občanů vytvářením stejných možností a stejných příležitostí." Az alkotmány szlovák nyelvű szövege a „rovnakých", magyar nyelvű fordítása pedig az „egyenlő" kifejezést használja. - Ústava Československej socialistickej republiky. Szerk. Chovanec, Jaroslav-Trella, Rudolf. Bratislava, 1972, 83.1.; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Alkotmánya, az 1960. július 11-i 100. számú alkotmánytörvény 20. cikkelyének 1., 2. és 4. bekezdése; a csehszlovák államszövetségről szóló 1968. október 27-i 143. sz. alkotmánytörvény 5. cikkelyének 2. bekezdése. - A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Alkotmánya. Szerk. Chovanec, Jaroslav-Trella, Rudolf. Bratislava, 1972, 90., 115. 1., Flegl, Vladimír: Ústava ČSSR. Praha, 1973, 56. 1. 151