Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 1. Az egyenjogúság

I. A NEMZETISÉGI JOGOK 1. AZ EGYENJOGÚSÁG A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban különböző nemzetiségű állampolgárok élnek. Valamennyien egyenlő jogokat élveznek az ország egész területén, s egyenlők az állam­polgári kötelességeik is. Az alkotmány minden állampolgár egyenlőségének a jogát szava­tolja „nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül", hangsúlyozva, hogy a dolgozók társadal­ma az állampolgárok egyenjogúságát a társadalom életének minden területén „egyenlő esélyek és egyenlő lehetőségek" megteremtésével biztosítja. 1 4 Az egyenjogúság tehát nem­csak az állami életben való részvételre terjed ki, hanem a társadalmi (a politikai, a kultu­rális, a szociális, a gazdasági) élet területére is. Ez azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjára ugyanaz a jogi szabályozás vonatkozik, s az alkotmány annak egyetlen tagja szá­mára sem biztosít kiváltságokat, ám ugyanakkor senkit sem terhelnek különleges köteles­ségek. Mindenki egyformán élhet törvény adta jogaival a természetes (nemi, faji, nyelvi, nemzetiségi stb.) különbözőségekre való tekintet nélkül. Mindez azonban nem szolgálhat alapul, arra, hogy az állampolgárok mentesüljenek kötelességeik teljesítése alól. Szocia­lista társadalmunk tehát nem ismer el semmiféle diszkriminációt a fajhoz, a nemhez vagy akár a nemzetiséghez való tartozás megkülönböztető jegyei alapján. A magyar, a német, a lengyel és az ukrán (rutén) nemzetiség alapjában véve olyan kö­zösséget alkot, mint a cseh vagy a szlovák nemzet. A nemzetiségek is társadalmat alkot­nak, mikrotársadalmat. A többségük összefüggő, egységes területen él, a kisebbik részük pedig szórványosan helyezkedik el az országban. (A szétszórtság elsősorban a német nem­zetiségre jellemző.) A nemzetiségek tagjait egybekapcsolja a közös nyelv és kultúra, a kollektív összetartozás tudata. A nyelv és a kultúra azonban el is választja a nemzeti­ségeket egymástól és más nemzettől. A nemzetekkel összehasonlítva még azt is megállapíthatjuk, hogy a nyelvi és a kul­turális tényezőktől eltekintve nemzetiségeink a területi kritériumnak csak részben, a gaz­dasági egységnek pedig egyáltalán nem felelnek meg. Mindezek ellenére az alkotmány nem deklarálja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeteinek és nemzetiségeinek (nemzeti kisebbségeinek mint egyedekből alakult cso­portosulásoknak, államalkotó közösségeknek) egyenjogúságát. Viszont azt elismeri. Igaz, csak közvetve, magyarázattal. Az 1968. évi 144. sz. alkotmánytörvény valójában úgy tekinti a nemzetiségeket is, mint szubjektumokat, amelyek a cseh és a szlovák nemzettel közösen alkotják az államot, 1 4 A cseh nyelvű szöveg így hangzik: „Společnost pracujících zajišťuje rovnoprávnost občanů vytvářením stej­ných možností a stejných příležitostí." Az alkotmány szlovák nyelvű szövege a „rovnakých", magyar nyelvű fordítása pedig az „egyenlő" kifejezést használja. - Ústava Československej socialistickej republiky. Szerk. Chovanec, Jaroslav-Trella, Rudolf. Bratislava, 1972, 83.1.; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Alkotmá­nya, az 1960. július 11-i 100. számú alkotmánytörvény 20. cikkelyének 1., 2. és 4. bekezdése; a csehszlovák államszövetségről szóló 1968. október 27-i 143. sz. alkotmánytörvény 5. cikkelyének 2. bekezdése. - A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság Alkotmánya. Szerk. Chovanec, Jaroslav-Trella, Rudolf. Bratislava, 1972, 90., 115. 1., Flegl, Vladimír: Ústava ČSSR. Praha, 1973, 56. 1. 151

Next

/
Thumbnails
Contents