Fodor Antal: Zipserföldön (Igló. Fodor Antal, 1921)

Lőcse

nok, a tanácsterem, a keresztboltozatok és az első emelet szép előcsarnoka reneszánsz. A régi Thurzó-ház — mely most Csáky Vidor tulajdona — belső berendezésében és kapujában megtartotta gótikus stílusát, de újraépített külső része tiszta reneszánsz stíl. A Máriássy- és Spielenberg-féle házak adnak még fogalmat a régi Lőcse épitészeti remekeiről A hajdan hires, gazdag város fejlett művészetének és iparmüvészetének számos remekét találjuk még ma is Lőcsén. A város négy temploma őrzi a X—XVIII. század jeles ötvösmestereinek kincses hagyatékait. A Jakabtemplom Szent-György kápolnájának vasajtaja, a Spielenberg-ház rácsozata, a kassai kapu óriás zárja, a XVI. századbeli 24 nyelvű zárral ellátott vas kincsesláda a lakatosmüvészet, mig a Jakab-templom faragott és intarziás padjai, a muzeum intarziás kelengyeládái és céhládái, a Seltenreich család festett pohárszéke, Raisz György tulajdonában levő dus intarziákkal ellátott reneszánsz szekrény, a városházi nagyterem ajtai — az asztalosművészet elragadtatást keltő remekmüvei. A legtöbb művészi értékkel azonban a lőcsei fafaragómesterek müvei bírnak. A Jakab-templom főoltára, az u. n. Csáky-oltárban elhelyezett »Krisztus születése« XVI. századbeli szoborcsoportozat, a szószék páratlan műremekei a fafaragásnak. A Szepesi Muzeumban és a templomokban őrzött misemondó ruhák a szövés és himzés mesterségének művészi nívójáról tanúskodnak.