Fodor Antal: Zipserföldön (Igló. Fodor Antal, 1921)

Lőcse

A XVI. és XVII. század jeles festőmestereinek, majd a XIX. század elején Czanczik József festőművésznek gyönyörű festményei találhatók igen nagy számban. A bástyafal egyik fülkéjének ajtajára festett »Lőcsei fehér asszony« képének művészi értéke nincs ugyan, de Jókai hires regénye olyan nimbuszt adott ennek a képnek, hogy a Lőcsén megfordulók el nem mulasztják megtekintését. Meghaladja azonban irásom keretét annak a rengeteg históriai, legendás és művészi becsű kincsnek felsorolása, melyben Lőcse ma is dúsgazdag. »Kis Nürnberg*-nek szokták nagy szeretettel és nem kis büszkeséggel aposztrofálni székvárosukat a Zipserek s Lőcse város nagyszámú iskolája, műemlékei, gazdag muzeuma, nagyértékü levéltára, kulturális egyesületei, tudományos társaságai révén méltán tarthat számot erre a névre. Voltak ugyan hibák, mulasztások itt-ott, de a város mostani polgármestere a Történelmi Társulattal karöltve igyekezik azokat megszüntetni. A Szepesi Muzeum Raisz György volt vármegyei főjegyző kiváló tudása és gondjai alatt rendezett állapotban gyönyörködteti a szemlélőt, a züllésnek indult levéltárban pedig dr. Hajnóci R. József teremti meg a rendet. A város közigazgatása, dacára csekély létszámú tisztikarának, ma már mintaszerű. Rejovszky József polgármester rövid idő alatt teljesen rendbehozta a város pénzügyeit s a Szepesi Fatermelő R.-T.-gal kötött elő-