Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Egy «igaz magyar poéta» sírjánál

Béli — eredetileg nem volt Rohón eltemetve. A falu egykori földesura, Horeczky Ferdinánd báró szállíttatta át hamvait Szakolcáról a bárócsalád rohói sírboltjába. De hát miért vált oly tradicionálisaá a magyar poéta tisztelete a cseh— morva bárók családjában olyannyira, hogy a magyar poéta emlékét halála után is oly híven megőrizték ? Vájjon mi indította Horeczky Ferdinánd bárót arra, hogy a poétát a Horeczkyek halottjának tekintette — és majd félévtízeddel halála után elszállíttatta hamvait a rohói Horeczky sírboltba ? A rohói bárók Gvadányi kultusza mögött a katonapoéta romantikus első házasaágának története húzódik meg. Erről a házasságról a Gvadányi életrajzok alig emlékeznek meg. Gvadányi feleségeként általában — a »szakolcai nagyasszonyt« emlegetik. A Gvadányiaknak ugyania Szakolcán is volt családi birtokuk s ez a város valahogy Gvadányi életével is összeforrott Az egyik Gvadányi ős, a költő nagyatyja — Sándor gróf nőül vette a nyitrai Pongrácz Eszter baronesszt s vele kapta hozományba a szakolcai birtokot. Mikor az olasz, francia és német harctereket végigverekedett katonapoéta »kvietált» — ezen a caaládi birtokon húzódott meg. Második felesége Szeleczky Katalin — szintén szakolcai volt, itt éltek boldog házasságban, a szakolcai ú. n. «Gvadányi házban«, melyet — ott a régi jezsuita templommal szemben — máig is a Gvadányi család címere díszít Gvadányi irodalmi működésének súlypontja — szakolcai tartózkodására esik. Itt írta meg legtöbb művét, innen irányította »helikoni körét.« Az csak természetes, hogy az irodalomtörténetek, melyek elsősorban a verselő Gvadányi életével foglalkoznak, azokra a vonatkozásokra terjednek ki, melyek a verselő Gvadányi életéhez fűződnek. így szerepel ismerősként Gvadányi felesége is az irodalomtörténetekben, aki maga is érdeklődött férje verselésre iránt — s akit Gvadányi köre is jól ismert és »szakolcai nagyasszonyként» emlegetett. Szeleczky Katalin azonban Gvadányi második felesége volt. Aki visszalapoz egy-kettőt Gvadányi életkrónikájában, az olyan névre bukkan, mely ebből az írásból már ismerős— 47 —