Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Egy «igaz magyar poéta» sírjánál

bánia, középen egy román félkörös épület — a templom Szerény falusi építmény — a temető közepében emelkedik. Régi szláv szokás, hogy a falu halottait a templom köré temette. Az elhunytak — a néphit szerint — így nemcsak lelkükkel, de földi porhüvelyükkel is közelebb vannak Istenhez. Rohó máig is megtartotta

1 ezt a szokást. Korhadt fakereaztek jelzik a falu egykori polgárait — ott a templom körül s miről a falu népe aligha tud, ugyanebben a földben porlad a magyar irodalom egyik ragyogó nevének egykori hordozója. Ugyanez a rohói földtakaró borítja a «Peleskei nótárius« ismertnevű szerzőjét — gróf Gvadányi Józsefet. Az elhagyott halmok között hiába keressük a nagy magyar poéta fejfáját. A nagy magyar poéta díszsírhelyet kapott Rohón. Gvadányi sírja — maga a templom. A rohói templom alatt pihen a nagy magyar poéta, felesége néhai Szeleczky Katalin és leánya Gvadányi Erzsike. A templom belsejében, a főoltár baloldalán, közvetlen a aekrestye mellett ma is a következő szövegű márványtábla fedi az oldalfalba vésett kriptabej ára tot : GRÓF GVADÁNYI JÓZSEF LOVASGENERÁLIS, IGAZ MAGYAR POÉTA 1725—1801. EMELTE NYITRAVÁRMEGYE KÖZÖNSÉGE 1909. Ha pedig áthallanunk a plébániára és felütjük a rohói anyakönyv 62-ik oldalát, az 1861-es év bejegyzését, úgy a következő hivatalos jegyzetet találjuk a három halottról : «Horum trium sepultorum, Patris, Matris et Filiae exuviae per illustrissimum baronem Ferdinandům Horeczky Rohovium advectae sunt, unae tumbae impositae et in eclesia rohoviensi in latere altaris majoris, penes ipsam sacristiam benedictae inhumatae et sepultae sunt. Requiescant in pace.« Gvadányi tehát — mint az anyakönyvi bejegyzés elme— 46 —