Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Hybbe nagy halottja. (L. Dr. Kiss Ibolya)

a határt... 18 éves volt akkor. Lopva, mint a zsiványok törtettek az erdők sűrűjében édesapjával, hogy a sűrűn nőtt gyalogfenyő elrejtse az üldöző császári csapat elől. Keser­ves út volt az, Pozsonytól Lengyelországig. Űzött vadként bújták az erdőt, minden kis zajra összerezzenve s csak ak­kor nyugodtak meg kissé, mikor Liptóba érkeztek. Itt, az ősi Balassa-birtokon könnyebben ment a szökés : saját föld­jükön, saját embereik rejtegették őket, kiknek egyéb bűnük nem volt, csak az, hogy hűen szolgálták a császárt. S mégis ! Elég volt egy Kenderesé nevű kiugrott papnak felbújtó le­vele, hogy az uralkodó a hamis vádra Balassa János kapi­tányt bebörtönöztesse Pozsony várába. Balassa János fogságban ! A gyarmathi Balassa­család feje Kékkő, Divény, Hybbe, Lipótújvár ura — a bör­tön falai között ! Még szerencse, hogy el tudott szökni s ide­jében átjutottak a határon. De az első, Lengyelországban töltött két esztendőre, még az idő messzeségéből sem gon­dolt szívesen vissza. Liptóújvártól északi irányban kanyarodik a Lengyel­ország felé vezető út... Hamnar múlik erre az ősz. Szent­mihály napja szeptember közepére esett 1589-ben — talán már hó is esett a «gyönge» levélre... «Zöld erdők harmatját Piros csizmám nyomát Hóval lepi be a tél« ... Lent a hegygerincen még jól lehet látni Hybbe és Liptó­újvár körvonalait, a másik oldalon már kibontakoztak a lengyel falvak Arra fekszik Krakkó. «Isten, én ezt kérem : Utamban vezérem Légy, s ments meg mindenektől Légy, s ments meg mindenektől. Vezérelj messze földre, Idegen nemzetre, Hol lakjam békességben, Hol lakjam békességben, Mert itten lakásom Nincsen maradásom...» — 27 —

Next

/
Thumbnails
Contents