Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Ahol a bíboros Cicero első könyvét írta

Radosnán a könyv egy hónap leforgása alatt elkészült. Pázmány megfeszített erővel dolgozott s a könyv 1603-ban Nagyszombatban meg is jelenhetett. A mű a magyar «bíboros Cicero« elaő könyve. Pázmány válasziratai a teológia tudás teljes jegyét viseli magán. Sorra veszi a támadásokat s bebizonyítja, hogy a hitágazatok az ősegyház hagyományaiban és az evangéliumokban gyökeredznek. Ami pedig a papok erkölcstelen életét illeti, Pázmány munkájában rámutat, hogy ép maga Luther kelt ki híveinek és követőinek feslettsége ellen. Világos okfejtéssel, népiea stílusban fejti ki az ellenkező konklúziót, mint a sárvári prédikátor ; Isten azért sújtja a magyarságot, mert elszakadt az ó-egyháztól, hamis útra tért, s »így az országban való veszedelmeknek nem a katholikuaok az okai, hanem a lutheristák.» Mint Fraknói megjegyzi a Radosnán elkészített és óriási hatást kiváltott könyvön meglátszanak «az első kísérlet nehézségeinek és a sietésnek nyomai», de egyszersmind már «fényesen ragyog dialektikájának ügyessége és nyelvének ereje már teljes kifejlettségben áll előttünk». Mérséklet vagy tárgyilagosság ezt a könyvet nem jellemzi, ez a fogalom a hitviták irodalmában nem létezett s ha valaki mégis megkísérelte volna az objektív taglalást, tárgyilagosságát argumentum-szegénységgé és gyengeséggé deklarálta volna ellentábora. Pázmány gorombaaága azonban csak taktika, belső énjének meg nem felelő kényszerű külmáz, s ladosnai könyvében épúgy, mint a többiben — Bod Péter találó megjegyzése szerint — «fehér fogakkal nevette a kálvinistákat.» Forgách taktikája, hogy Magyari könyvét azonnal megcáfoltatta, teljes mértékben bevált. Pázmány könyve beállítását (a könyvnek különben teljes címe : Felelet Magyari István az ország romlása okairól írt könyvére (Nagyszombat 1602) a közvélemény hamar imagába szívta s így Magyari könyvének hatása megbénult. Magyari további «ellenválasza» már meg sem jelent. Pázmány radosnai tartózkodása nemcsak írói, de egyházi karrierjének is kiinduló pontja volt. A radosnai tartózkodás fűzte össze a két nagy ellenreformátor : Forgách Ferenc és Pázmány Péter életét sírig tartó barátságba. A — 19 —