Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Ahol az első «deákos» poéta verselt

rint, sűrűn változtatta lakhelyeit. Mikor Mária Terézia a rendet feloszlatta, Komáromba került, mint a szónoklattan tanára. A komáromi gimnáziumban volt tanítványa Virt mai tulajdonosának nagyapja, Pyber Benedek, aki nagyon megszerette képzett tanárát és apjával, Pyber Ignáccal együtt gyakran hívták meg a szerény retorika tanárt Virtre. Ekkor azonban Virt még nem volt állandó tartózkodási helye s csak itt-ott látogatott el a dunamenti pusztára. Komáromból Kassára került, ahol Kazinczyval és Bacsányival élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki. Mikor azonban hatvan esztendős korában nyugdíjba ment, Pyber Benedek újabb meghívására végleg Virtre költözött, itt ig maradt, — s mint a Pintér irodalom megjegyzi — »még húsz éven keresztül élt itt a derék nemescsalád gondjai alatt munkás és vidám öregségben.« A Pyber család sok irodalmi ereklyét őrzött a Baróti Szabó Dávid életéből, de az irodalmi múzeumok sorra elkéregették ezeket az emlékeket. Védőszentjének, a hárfázó Szent Dávidnak képét, mely virti lakában (a mai cselédházban) függött ágya felett, ma a komáromi múzeum őrzi. Több virti vonatkozását örökíti meg a magyar irodalom így a zsitva-dunaközi puszta magányában fordította le — mint életrajzírói megjegyzik — Milton «Elveszett Paradicsom«-át. Itt írta meg »Uj mértékre vett különb verseinek» egy részét, itt írta meg «A Magyarság virági» című művét, itt fordította le Vergilius Aeneisét és Eclogáit, innen vívta meg az úgynevezett prozódiai harcot Rájnis Józseffel. Húsz évi tartózkodása azonban nyomot hagyott magában Virtben is. A kúriákon túl, a domb peremén — pár lépésnyire az öreg körtefától — párhuzamosan a Zsitvával, út vezetett, ez volt az öreg papköltő kedvenc útszakasza, ezen olvasgatta esténként breváriumát. Imája befejeztével az útat tovább rótta, ott a Zsitva fölött, de lelke messze járt, évszázadok ködén át, valahol Homéros kék ege alatt. Ezt az útat azóta is a »Pap-útjá«-nak nevezik Virten. így hívják ma is. Ügyszintén ma is «papdülő«-nek hívják azt a földet (körülbelül 4 hold terjedelemben), melynek hozamát Pyber Ignác a pap-poétának ajándékozta zsebpénzül Igaz, — 152 —