Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Ahol az első «deákos» poéta verselt

Az árokszélen rózsiszínű szalmavirág mosolyog — szemben egyre tisztább kontúrokat vesz fel az előbb még opálba mosódott hegylánc : a Vértesek. A hegylánc előtti mélyedés viszont sejtetni engedi, hogy ott hömpölyög a Duna, melybe a Zsitva torkollik. Virt kúriái épp a domb peremén húzódnak el, alattuk nyúlik el a Zsitva vadregényes deltája. Az biztos : sokkal szebb természeti fekvésű helyet talán festő ecsetje sem varázsolhat elő, mint a virtpusztai kúriák sorát, ott fenn a domb peremén s az alatta elterülő Zsitvadelta halastavát. A halastóvá szélesült lomha vizet köröskörül sűrű, vad nádas növi be. A víz felületén matt ezüstben ömlik szét a nap bágyadt fénye g az ezüsttükör mozdulatlan szintjét csak itt-ott szakítja meg egy karika : a búbos vöcsök. Jobboldalt a Zsitvazsilipek kéményei, szemben egy fasor : a Duna, mögötte a Vértesek. Daloldalt dombtető s rajta a magyar úri kúriák egész sora. Virtpuszta sok magyar, immár történelmi családnak fészke, nevét őrzik a Farkasok, Nedeczkyek, Forrássyak, Kuppisok és a Pyberek kúriája. A Pyberek Virt legismertebb nemesi famíliája. A Pyber kúriát ma Pyber László lakja, ő kezeli a Pyberek ősi családi birtokát. A család neve sokszor előfordult a magyar nemesi élet annáleseiben, címerükben hód van, valószínűleg összefüggésben áll a osalád németeredetű nevével. Kúriájuk csinos négytornyú kastély, körülötte díszes kert, melyből fejedelmi kilátás nyílik a Zsitva-halastóra. A kúria mögött szerényen húzódik meg a cselédház. A földszintes szürketetős épületet két oldalt gledicsia-fa árnyékolja, közepén nyílik az ajtó és két oldalt ablakszem tekint a park virágaira. Ebben a házban írta meg legtöbb versét a magyar óklasszika úttörő poétája, Baráti Szabó Dávid. Két évszázadnak előtte itt hajlította latin-görög időmértékes versformákba a magyar nyelvet. A magyar papköltő, aki a XVIII. században az úgynevezett óklasszikai irányt honosította meg a magyar irodalomban Székelyföldről került ide a Duna—Zsitvaközbe. Mint előneve is mutatja, a háromszékmegyei Baróton született. 18 éves korában jezsuita lett és rendje szabályai sze— 151 —