Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Mikszáth nyomában. (Kádár Kálmán)

István, Nemes Meskó Anna és Nemes Divéky Mária. Mikszáth Kálmán játékos gyerek volt, nem az a lányosan j ó viseletű fiúcska, inkább az egészséges vértől é a szabad levegőtől hajtott, (mezítláb is elszaladgáló falusi gyerek, aki tépett ruháján se esik kétségbe, s aki nélkül nem eshetik meg birkózás és madárfészek kiszedése. Különben nem volt erős, tagbaszakadt fiú. Gyermekkori barátja, Törs Kálmán szerint vézna, gyönge gyerek, akire odahaza Filcsik uram ezt a sentenciat mondta ki, hogy »nem telelni való», nem éri meg a tizenötödik életévét. Ügy hét éves koráig igen félénk gyermek volt, rettegett az állatoktól is. Ezt a következő eset okozta. 1848 derekán történt, hogy egy osztrák tiszt lóháton bejött az udvarukra s követelt valamit a Mikszáth apján, aki éppen őt tartva karján, az udvaron álldogált A szóváltás folyamán az apa belekapott a tiszt lova kantárjába, mire az feléje sújtott a kardjával. Erre az apa letette a kis fiút a pitvarba és rohant a ház falához támasztott lándzsáért, de a tiszt ezt már nem várta be. A másfél éves fiúcska a kiáltozásoktól, heves mozdulatoktól borzasztón megrémült, kiérezte a helyzet félelmességét s ettől fogva jó öt évig ijedős maradt Mikszáth Kálmán nem volt jó tanuló 3 írása még roszszabb. A tanítója, Tusnai András uram se volt megelégedve az írásával, különösen a nagy betűkkel. »Sohasem fogsz tudni írni, fiacskám» — mondogatta neki, amint padjánál megállva, elnézte az irkáját. írása később megszépült és selmeci diák korában rajzolt rendességével szinte a nyomtatáshoz lett hasonlóvá. Elmúlt tíz éves Mikszáth, amikor szülei 1857 őszén beadták a rimaszombati egyesült protestáns gimnáziumba. Kijárt ott hat osztályt, többet nem is járhatott, lévén az az intézet akkor még csak hatosztályú. Mikszáth Írásaiban sem csinált abból titkot, hogy gyenge tanuló volt egész diákpályáján Hogy az a Mikszáth, akit Jókai méltónak tartott a tréfá;* superlativuszra, mely szerint ő a legokosabb ember Tisza Kálmán után Magyarországon, kiből a magyar Bismarck válhatott volna, ha magát komolyan a politikára adja s akit Herczeg Ferenc az utolsó magyar bölcsnek ne— 121 —