Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Mikszáth nyomában. (Kádár Kálmán)

vezett — nem futotta meg iskoláit mint eminens diák, ezen természetesen nincs mit csodálkozni. A tanulástól való idegenkedése lelkének egészséges visszariadása lehetett attól a sok magolástól, melynek árán akkor az iskolákban a kitűnőket osztogatták. Két tárgyból volt legjobban megakadva : mathematikából és németből. Amazt a jeles Baksay István tanította, kinek találós bizonyítéka e tantárgy érdemessége mellett — hogy t. L «azt senki sem. tudhatja, melyik nyelv gilt a túlvilágon, de hogy a kétszerkettő ott is négy, az egyszer bizonyos«, egész életére megmaradt Mikszáth emlékezetében, de magukat az illető ismereteket már sokkal kevésbé volt hajlandó a kellő szorgalommal átvenni. Hogy a németet nem akarta tanulni — ennek az álláspontnak annakidején kétségkívül meg volt szemében hazafias színezete. Néhány évre azután, hogy Mikszáth Rimaszombatba került, az ébredő nemzeti szellem kezd tágítani valamicskét büincsien g a szabadságnak sejtelemszerűen végigfuvalló

; sajnos csakhamar el is ülő szellőjét megérzik, ihletten magukba fogadják a rimaszombati diákkeblek is. 1859 október 27-ikén, ők is megünneplik Kazinczy Ferenc születésének százados évfordulóját s ez a nap egyúttal első nyilvános szereplése az iskola imént alakúit Kazinczy önképzőkörének — 1886-ban Tompa Kör-re cserélte nevét — melyben Mikszáth első szépirodalmi kísérleteit teszi. Mikszáthnak egy az aggteleki barlangba tett kirándulásához fűződik első magyar írásbeli dolgozata, amelyről tudomásunk van. Itt jegyezzük meg, hogy Mikszáthnak magyar dolgozatokból egész diákpályáján mindig igen jó jegye volt, hol kitűnő, hol dicséretes. Rimaszombatról, elvégezvén ott a hatodik osztályt, 1863 őszén Mikszáth Selmecbányára ment, az ágostai evangélikus líceumba, hogy ott folytassa s be is végezze a gimnáziumot 1866-ban érettségizett. A selmeci gimnázium bevégzése után, a pesti jogászévek következtek. A jogi tanulmányok nem szakították el a költészettől. Irt itt is verseket, sőt ki is lépett velük a nyilvánosság elé. Az Igazmondó-ban lát napvilágot tőle «A labanc neje« című vidám, könnyed előadású balladás történet s ez tudtunkkal Mikszáthnak első, nyomtatásban megjelent — 122 —