Új mindenes gyűjtemény 10. 1993 – Társadalomtudományi értekezések

G. Kovács László: Magyarok Szlovákiában (1939-1945)

MAGYAROK SZLOVÁKIÁBAN (1939—1945) 67 nehézségek ezt nem is tették lehetővé —, de fellelkesítette a magyar publikumot, örömteli eseményt jelentett a nem éppen derűs kisebbségi lét hétköznapjaiban. Elsősorban a Keresztény Kulturális Kör és a Toldy-kör színjátszó csoportja fejtett ki figyelemre méltó tevékenységet, s noha az ő produkcióik sem emelkedtek felül egyfajta „tisztes" amatőr színvonalon, ennek megállapítása korántsem jelenti munkájuk lebecsülését, missziójuk fontosságának megkérdőjelezését. Igen fontos szerepet játszott a szlovákiai magyarság életében a sajtó. 1939 és 1945 között Szlovákiában négy megkülönböztetett figyelmet érdemlő sajtóorgánum jelent meg: az Új Hírek, amelyet 1941-ben — a viszonossági elv alkalmazásának következményeként — megszüntettek, az Esti Újság, mely az Új Hírekkel egy időben szintén erre a sorsra jutott, továbbá az 1941 decemberétől 1944 decemberéig megjelenő Magyar Hírlap (főszerkesztő Somos Elemér) s az ugyanezen időszakban napvilágot látó Magyar Néplap. Ezen kívül a szóban forgó időszakban még a következő lapokat tartjuk számon: — Déli Hírlap (megj. 1941-ben Pozsonyban, főszerk. Kalász-Kellner József) — Katolikus Figyelő (megj. 1940—1945 között Pozsonyban, főszerk. Hladik Ágoston) — Katolikus Lelkipásztor (megj. 1939—1944 között Pozsonyban, főszerk. Kőhegyi József) — Képes Sportlap (megj. 1941-ben Pozsonyban, főszerk. Niederhauser Károly) — Magyar Album (megj. 1940—1945 között Nyitrán, főszerk. Dallos István) — Magyar Szó (megj. 1945 januárjától áprilisáig Pozsonyban, főszerk. Kröhle Henrik. Ez volt a szlovák állam fennállása idején megjelenő utolsó magyar napilap, melyet a nyilasokat támogató elemek ösztönzésére adtak ki, s fasiszta irányvonalat képviselt.) — Nyitra megyei Szemle (megj. 1940—1941-ben Nyitrán, főszerk. Risnyovszky János) — Nyitra vármegye (megj. 1939—1940 között Nyitrán, szerk. Faith Fülöp és Dallos István) — Szepesi Híradó (megj. 1939-ben Iglón, főszerk. Polnisch Artúr) — Új Szív (megj. 1939—1945 között Pozsonyban, szerk. Hladik Ágoston) — Új Világ (megj. 1939—1940-ben Eperjesen, szerk. Szepesházy Bertalan és Bujanovics Gyula) — Vadászlap (megj. 1939—1945 között Eperjesen, majd Pozsonyban, főszerk. Jurán Vidor) Magyar nyelvű cikkeket és tanulmányokat közölt még Pozsony háromnyelvű városi lapja is, a Zprávy mesta Bratislavy — Amtsblatt der Stadt Bratislava — Bratislava város közlönye. Az újságokról elmondható, hogy általában jól szerkesztett, érdekes, sokféle igényt kielégítő és a kulturális tevékenységet nagymértékben elősegítő kiadványok voltak. Megemlítendő, hogy bár — természetszerűen — meglehetős gyakorisággal helyet kaptak a szélsőjobboldali megnyilatkozások is, igen sokszor olvashatunk bennük humanista szellemű, burkoltan antifasiszta jellegű, haladó szemléletű írásokat is. A szlovákiai magyar újságírás képviselői közül ebben az időszakban kiemelkedik az Esti Újságot és a Magyar Hírlapot szerkesztő Somos Elemér, Peéry Rezső, Szeredai-Gruber Károly, Szalatnai Rezső, Duka Zólyomi Norbert, Ásguthy Erzsébet és Környei Elek. A magyar lapok arculatára jellemző, hogy igen gyakran közöltek szépirodalmi alkotásokat, s nem csupán a szerzők egy szűk körétől, hanem a régebbi és a kortárs magyar irodalom csaknem valamennyi jelentős képviselőjétől. A szlovákiai magyar irodalom reprezentánsai közül a fentieken kívül Laczkóné Kiss Ibolya, Mécs László, Győry Dezső publikált a leggyakrabban, de jelentkezett írásaival (elsősorban vezércikkekkel) Esterházy János, valamint a publicistaként is ismert