Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Vargáné Tóth Lídia: A termelés és fogyasztás összefüggései Nyékvárkony népi táplálkozásában

84 VARGÁNÉ TÓTH LÍDIA Zsír tárolására szolgáló bödönök a földön tízóraira velőt, ebédre húslevest, vacsorára disznóölő káposztát fogyasztottak. A közeli rokonoknak, jó ismerősöknek kóstolót küldtek, amit azok hasonló alkalomkor viszonoztak. így a tél folyamán gyakrabban jutottak friss húshoz a családok. A zsírt fából készült vagy zománcozott bödönben a kamrában tárolták. A füstölt húst húsos kasokban szokták tárolni. A disznóvágást követő időszakban készítettek vasárnaponként takartot. A füstölt hússal takarékoskodtak, hogy késő tavaszig kitartson. A téli időszak eledele a kocsonya. A sertéshúsból készült egyéb húsételekkel csak a 30-as években ismerkedtek meg. Ezek először az ünnepi, később a köznapi táplálkozás részévé váltak (fasírt, bécsi szelet stb.). R. Stoličná írja a Slovenský národopis című kiadványban: „... az elmúlt időszakban a húsételek nem voltak olyan gyakoriak mint manapság (...) Nyugat- és Délnyugat-Szlovákiában sertéshúst fogyasztottak gyakrabban."

6 Ez a megállapítás érvényes vizsgált településünkre is. Kiegészíthetjük még azzal, hogy a nyári időszakban baromfihús készült, de csak ünnepnapon és vasárnap. A ház körül szaladgáló aprójószágnak a nők viselték gondját. Ha helyzetük megengedte, igyekeztek minél többet tartani. A század elején kendermagos, sárgo, piros tyúkok voltak. A fijas tojásokat nem cserélgették, mindenki abban bízott, hogy az ő tojásaiból kel ki a legtöbb kiscsirke. Három hónap alatt megnőttek annyira, hogy tudtak eladni belőlük. Vasárnaponként paprikás csibe és leves készült belőlük. A 40-es években terjedt el lakodalomban a kirántott csibe. Gyermekágyas asszonyhoz is jártak tejfölös csibével vizitelni. A csirke és tojás nagy részét eladták. Dunaszerdahelyen minden pénteken volt tyúkpiac. Sokat eladtak a tyúkászoknak, akik rendszeresen szekérrel járták a falvakat. A tojást a tojásszédőnekadták