Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Vargáné Tóth Lídia: A termelés és fogyasztás összefüggései Nyékvárkony népi táplálkozásában

NYÉKVÁRKONY NÉPI TÁPLÁLKOZÁSA 85 Kanáltartó a falon el (20 fillér volt darabja a 30-as években). A tojásszedő fából készült puttonnyal járta a falut, kétszáz darab is belefért. A csirkét, tojást a kereskedők még Bécsbe is elvitték. Ezért arra a csirkére, amelyik elpusztult, a következőt szokták mondani: „No, ez má nem megy Bécsbe." A tojást, amiből lehetett, kispórolták (pl. kifőtt tészta). A palacsintát már a század elején ismerték, de ritkán készítették. Átéli időszakban keveset tojtak a tyúkok, ilyenkor az ún. kétasszony közi tojást használták. A Nagy- és Kisboldogasszony (aug. 15., szept. 8.) közötti időszakban ugyanis eltették a tojást télre. A néphit úgy tartotta, hogy az ilyen tojás eláll. Papírba csomagolva kobakokban tárolták a hűvös szobában. Néhányan a tojást becsomagolás előtt bemeszelték. Kevésbé elterjedt módszer a tojások lisztbe ágyazása. Ügyelni kellett arra, hogy mindig a vastagabb végével felfele kerüljenek a tojások a tárolóedénybe. Minden parasztgazdaságban neveltek Nyékvárkonyon kacsát és libát. Tizenöt-húsz libából kettő volt a banyalúd. A kislibákat felnevelték, heti vásárokon eladták. Néhány kivételes alkalmat leszámítva nem fogyasztották. A lúdtoll a paraszti gazdaságban nagy értéket képviselt. A megfosztott tollal tömték meg ugyanis a vánkosokat, donyhákat. A megmosott kacsatollat is felhasználták ugyanerre a célra. A kacsákat is kitömték, eladták. Néhány jeles ünnepen került csak terítékre egy-egy belőlük pecsenye formájában. A kakasokat egy kivételével kiherítík. A kappan jól hízott, finom, ízletes húsa volt. Karácsony előtt a vándor kereskedők szívesen megvásárolták. A fentiekben említett húsféléken kívül még galamb- és kecskehúst fogyasztottak csekély mértékben. A galambot kisgyermekeknek és betegeknek főzték, pörkölték. Kiskecskét húsvétra vágtak.