Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések
Gráfel Lajos: Komárom erődrendszere
KOMÁROM ERŐDRENDSZERE 59 A vájat védő hatásáról könnyen meggyőződhetünk, hiszen, ahol a párkányköveket utólag eltávolították, ott a fal is erősen megrongálódott. Az eszkarphoz, kontraeszkarphoz vagy az épületekhez hasonlóan az egyedülálló falak koronáját is párkányzat zárta le. Viszont a felső része mindkét oldal irányába lejtett, így kis nyeregtetőt alkotott, melynek alsó részén, mindkét oldalon vájatot véstek. A kor műépítészeti elemei csak a kapuk, átjárók, épületsarkak és különböző nyüások kialakításánál érvényesültek. A védelmi gyűrűbe főkapukon keresztül lehetett bejutni: — Pozsonyi-kapu (Presburger Phor.) — az I. bástyán, — Gútai-kapu (Guttaer Phor.) — a III. bástyán, — Apályi-kapu az V. bástyán keresztül, — Újvári-kapu a IX. és X. ütegállás között. Ez már egy másik kapu az Újvárnál, a XI. ütegálláson keresztül, nincs meg. Az 1844-ben Pietro Nobile terve alapján készült, téglalap alaprajzú Pozsonyi-kapu a közép és késői klasszicizmus stílusjegyeit hordozza. Eredetileg az I. bástya szerves részét alkotta, de mivel az említett bástyát lebontották, napjainkban a sík terepen magányosan áll. Háromárkádos átjáró ez (félkör boltozatokkal), az árkádok között is félkörívben végződő összekötő nyílások vannak. A kapu műépítészeti hatása az erős, masszív falakban és a homlokzat felületének gondos kidolgozásában rejlik. A homlokzat kőkockákból épült (szintén figyelmet érdemel ennek fugázata). A kapu magva égetett tégla, melyre kőfal köpeny került. A kapu keleti homlokzatának arculatát nagyban meghatározza az erősen kiugró párkány, amely egyébként végigfut az épület peremén. A homlokzaton a középső ív felett az építés évének római számokkal feltüntetett dátumát láthatjuk (MDCCCXLIV). A kapu nyugati homlokzatán architráv rendszert fedezhetünk fel, melynek vízszintes részét az épület szélességén át négy pilaszter tartja. A pilaszterfő domború keresztmetszetű. A homlokzat második „felületi" szintjét síkmezőny (bessage) díszíti, amely kihangsúlyozza a homlokív középső ékelemét. Az architrávon eredetileg a következő felirat volt: FERDINANDUS I. AUST. IMP. HUNG. E. T. C. REX HOC NOMINE V. A Pietro Nobile által tervezett Pozsonyi-kapu talán a nyolc évvel korábban épített prágai Lóvásár tér kapujához hasonlítható. A második, művészien kivitelezett kapu a Gútai-kapu. A Pozsonyi-kaputól eltérően egyárkádos, boltozatának keresztmetszete kosárív (félellipszis). Maga az átjáró nyílása sima kőfelületbe van vésve. Az oldalfalak homlokzati részén kiugró rizalitot vízszintes vonalú, vésett rusztika díszíti. Rizalit tartja a kapu felső, vízszintes peremét, amelyet „S" keresztmetszetű, erősen kiugró párkányzat szegélyez. Eredetileg a kapu előtt, mindkét oldalon, henger alakú, egyszerű talapzattal ellátott kerékvetőket állítottak fel. A kaput később építették, így a romantizmus és a neoreneszánsz elemeit viseli. A további kapuk közül figyelmet érdemel még a XI. ütegállásnál lévő kapu, melynek főként a romantikus iheltésű északi oldala érdekes. Ezen az oldalon tüntették fel az ütegállás számát is. Az átjáró boltozatának keresztmetszete szegmentív. Az oldalfalak homlokzatán lévő, hatoldalú féloszlopok és a párkányzat keresztmetszete a gót kapukra emlékeztet. Az egyes korszakok építészeti díszítőelemeivel főként a fent említett kapuknál talákozhatunk. Viszont nem szabad megfeledkeznünk más, iparos jellegű munkákról sem. Ilyen például a kovácsolt kapu és rács. Az erődrendszer átjáróit és központi udvarait záró kapuk boltíve többnyire félkör alakú. Ezért a félkör részbe stabil (nem nyitható), sugaras és koncentrikus elrendezésű rácsot helyeztek. A kapuk szárnyait vízszintes és függőleges rudakból kovácsolt rács képezi. A küszöb kövezett volt. Szárnyainak súlya végett nyitását ólomsínekkel könnyítették meg. A belső termek tölgyfa kapui masszívak, egyszerűek, díszítés nélküliek voltak, és nagy vasreteszekkel záródtak.
