Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Gráfel Lajos: Komárom erődrendszere

48 GRÁFEL LAJOS rez vodnou priekopou medzi bastiőnmi IV a V A IV. és V. bástya közötti vizesárok metszete 1:50 léptékben. Sajnos, csak az erődítések magvát képező épületeket mérték fel, így elmaradt az árkok, sáncbk, várfalak és a bennük húzódó folyosók és kazamaták felmérése. Ezért az erődítések adatait csak a tervekről készített fényképmásolatok alapján hozzávetőlegesen tudjuk megadni. A. Az építkezés elgondolása a) Nádor-vonal A védelem súlypontjának eltolódásával a XIX. században létrejött egy új erődtípus, pontosabban védelmi erődrendszer, amely az előzőekben ismertetett két központból (citadella — Új- és Öregvár; előretolt erődlánc) tevődött össze.

4

5 Az előretolt védelmi erődök elvét elsősorban az európai országokban alkalmazták. E szerint épültek a múlt század 50-es éveiben a terezíni és az olmüci erődítmények. Lengyelországban hasonló erődök voltak Varsóban, Poznanban, Krakkóban. A komáromi erődítményhez leginkább a modlini (Lengyelország) erőd hasonlít (építési fázisai az 1806—1812, 1830—1840-es évek). Németország területén a múlt század negyvenes éveiben épített Ingolstadt védelmi láncánál alkalmazták ezt az elvet. A XIX. században, főként a napóleoni háborúk, majd a poroszokkal való viszálykodás idején az erődépítészeti munkálatokat nagyban meghatározta az ország politikai helyzete. A XIX. század második felében a krími és a francia—porosz háborúban szerzett tapasztalatok, illetve a már említett hadászati eszközök feltalálása révén a védelmi erődrendszerek építése tovább fejlődött. A védelmi gyűrű sugarát a tüzérségi eszközök hatékonyságának növelésével arányosan kellett növelni.

4

6