Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések
Gráfel Lajos: Komárom erődrendszere
KOMÁROM ERŐDRENDSZERE 47 A Pozsonyi-kapu (Foto: Peter Frátrič) egybeesik az ipari forradalom (ezen belül a lőfegyverek fejlődése) következtében kialakult második erődépítészeti válsággal. A XIX. században is a tüzérségi fegyverek fejlődése folytán váltak korszerűtlenné a védelmi erődök. 1859-ben a belső furatú hatékonyabb ágyúk feltalálásával a védelem súlypontja a központi erődökről „kifelé", az előretolt erődítésekre helyeződött. Ekkor találták fel a závárt is, amely lehetővé tette a hátulról történő fegyvertöltést. A hatékonyabb robbanóanyagok (pyroxylin, nitroglycerin, melinit és trotyl) feltalálása és használata szintén módosította a hadászati módszereket. A kézi lőfegyverek fejlődése is nagy előrelépést jelentett a hadviselésben. A XIX. század elejének furat nélküli és gyutacszárral felszerelt puskáival szemben (melyeket „fekete lőporral" töltöttek meg, és a fegyver lőtávolsága 100—200 méter volt) a század végén már füstöt nem hagyó lőporral töltött, ismétlőfegyverek voltak használatban, melyek hatékonysága elérte a 2000 métert is. 4 2 A felsorolt haditechnikai vívmányok alapján megállapítható, hogy a komáromi erődrendszer volt a korabeli hadviselés utolsó erőssége, de felépítése után néhány évvel ez az erődrendszer is elavulttá vált. A fent említett állítás megvilágításához segítségünkre vannak a XIX. század elején Komáromban székelő hidász parancsnokság (K. K. Genie Direction in Komorn) építészeti tervei. A Monarchia legfőbb erődítési munkálatokat irányító intézménye a Bécsi Központi Hidász Parancsnokság (General Directorium des Genie und Fortification Wesens, vagy Directorium Generalis Rei Militaris Architectonical) volt. Ennek voltak alárendelve a Monarchia egyes országrészeiben székelő ún. erődépítészeti igazgatóságok. 4 3 Fontosnak tartjuk megemlíteni a Komáromi Hidász Parancsnokság terveinek léptékét, amely a korabeli mértékrendszerben (öl) volt kifejezve. 4 4 A műemlékekről való gondoskodás érdekében 1872 és 1876 között a Pozsonyi Földmérő Hivatal elkészítette a Vág- és a Nádor-vonal felmérését
