Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Gráfel Lajos: Komárom erődrendszere

KOMÁROM ERŐDRENDSZERE 43 A Vág-hídfőerőd erődítési munkálatainak tervrajza 1866-ból (Foto: Peter Frátrič) Az 1866-ban kitört porosz—osztrák háború a hadvezetést a Vág-vonal és az előretolt Vág- és dunai-hídfőerődök kiépítésére késztette. A hadi helyzet rövidesen olyan súlyossá vált, hogy a császári udvar Bécs elhagyására kényszerült, és Budára költözött. Az uralkodóház kincseit és a hadikincstárat a komáromi erődben helyezték biztonságba. Komárom ezzel ismét az események középpontjába került.

3

2 A terület gyors ütemben történő kisajátítása után hozzáláttak a tervek gyakorlati megvalósításához. Nem lehet pontosan megállapítani a Vág-vonal befejezésének az időpontját (kb. 1870-re tehető). Egy 1876-os keltezésű komáromi térképen már megtalálható a befejezett Vág-vonal is. Erről tanúskodik a Vág-vonal utolsó (XI. számot viselő) erődítési elemének kapuján lévő bevésés is, amely az 1876-os árvíz szintjét jelöli. Az egész védelmi vonal — az északi dunai ágnak a szigeti második keresztúttal szembeni partjától — félkörben húzódik az Apályi-sziget legdélibb pontjával átellenes Vág-partig, onnan pedig a folyóval nagyjából párhuzamosan az Öregvárig. Tizenegy elemből áll, melyek közül az utolsó négy (a Vág mentén) lényegesen kisebb az előbbieknél. B. Előretolt erődök a) Vág-hídfőerőd — Waag Brückenkopf A hadi tanácsosok már 1555-ben tervbe vették egy palánk (cölöperőd) megépítését a Vág bal partján, amit az Öregvárral egy hajóhíd kötött volna össze. De a haditanács csak 1577-ben hozott határozatot 100 lovas befogadására alkalmas palánk felépítésére. A munkálatokra 1585-ben került