Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Gráfel Lajos: Komárom erődrendszere

44 GRÁFEL LAJOS A Dunai hídfőerőd bejárata (Foto: Gráféi Lajos) sor. Az első évtizedekben — de még 1649-ben is — Szent Miklós-, a későbbiekben pedig Szent Fülöp-palánknak nevezték.

3

3 1 661-ben lebontották, mivel a követelményeknek már nem felelt meg, helyére pedig újabb, erősebb palánkot építtettek.

3

4 A palánkban a XVII. század második felében a jezsuiták névadó szentjük tiszteletére kápolnát emeltek.

3

5 A. M. Malleto Kriegs Arbeit (Amsterdam, 1687) című könyvének rézmetszetén világosan láthatjuk a vár és a dunai előretolt hídfőerődök fekvését. Nem kizárt, hogy az említett védelmi erődök kiépítését Priami József 1663-ban kidolgozott terve motiválta.

3

6 Nem tudjuk pontosan, hogy milyen volt az említett palánk fekvése az átépítés után (a XVII. században), de azt igen, hogy később a XIX. század derekán a várost övező védelmi gyűrű építésekor megerősítették, és a korabeli építési követelményeknek megfelelően át is építették. A „Raports paln — über die ausgeführten Vertheidigungs Instandsetzungs Arbeiten am Waag Brückenkopf im Jahre 1866" elnevezésű terv alapján ismerjük az előretolt Vág-hídfőerőd fekvési helyét.

3

7 Az erőd magvát a csillag alakú főerőd alkotta. A további részek alaprajza valószínűleg egybeesik az ezt megelőző palánk alaprajzával. A bástyák legmagasabban fekvő szintje (felső terasz) a bástyacsúcsok bevágásai miatt már nem szabályos (a bástya legmagasabb pontjára, ahova két feljáró vezetett) ágyúállást helyeztek el. A felső terasz is két feljárón volt megközelíthető. A főerődben egy négyszárnyú, téglalap alakú, zárt épületegyüttes épült, és valószínűleg laktanyaként szolgált az ott állomásozó katonák számára. A (csillag alakú) főerőd két oldalától északnyugati és délkeleti irányba húzódott a hat várdából és az ezeket összekötő sáncokból álló védelmi sáv, és a Vág partjától a főerőd kettes számú