Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Gráfel Lajos: Komárom erődrendszere

KOMÁROM ERŐDRENDSZERE 35 A XVIII. század: A - Öregvár B — Újvár C — Városfal A XIX. század elejétől az 1830-as évekig: A — Oregvár B - Újvár C — Vág-hídfőerőd D — Dunai hídfőerőd E — A Nádorvonal 1809-ben eső rész szilárd építőanyagból, az északi szárny pedig földből.

1

9 Az Újvár építése céljából a középkori Komárom egy részét lebontották. I. Lipót elrendelte, hogy a lerombolt házak értékét a királyi kamara készpénzben fizesse ki, újakkal pótolja a telkeket, és az építkezéshez felhasznált bontási anyag árát is megtérítse. A kisajátítandó házakat és egyéb épületeket két kategóriába sorolták. Az első kategóriába tartozókat azonnal, a másikba osztottakat pedig valószínűleg csak 1808-ban bontották le.

2

0 És most nézzük, milyen is volt a most már két részből álló erődrendszer. Segítségünkre van ebben a Bouttats Gáspár által — Franz Wymes tervei alapján — készített rézmetszet, amely az erődkomplexum egyes részeinek névjegyzékét is tartalmazza olasz nyelven. Az Öregvár megmaradt az eredeti (XVI. században felépített) alakjában. Kimélyítették az Újés Öregvár közti vizesárkot. Az Öregvár főkapuja elé megszakított bejáró úttal egy szabálytalan négyzet alakú pajzsgátat emeltek. A pajzsgát az említett kapu védelmére szolgált (hasonlóan a barbakánhoz). A XVII. században felépített Újvár egy régebbi elgondolás alapján az Öregvár megerősítését szolgálta. Az Újvárnak ötszögű alaprajza van, területe nagyobb, mint az Öregváré. Két keleti bástyája szabadon kapcsolódik az Öregvár két nyugati bástyájához (vizesárok választotta el az említett bástyákat). Az Újvár öt bástyája közül a város felé néző középső (nyugati) a legnagyobb. Tőle északra és délre egy-egy pajzsgátat emeltek, közülük a déli (csapóhíddal volt felszerelve) az Újvár főkapujának védelmére szolgált. Ez a kapu a nyugati és déli bástyát összekötő várfalban volt. Az Újvár körül széles vizesárok húzódott. A várfalban kazamatákat alakítottak ki,