Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Gráfel Lajos: Komárom erődrendszere

34 GRÁFEL LAJOS A XVI. század második fele: A - Vár B — Városfal C — Szent Fülöp palánk D — Szent Péter palánk A XVII. század második fele: A — Öregvár B - Újvár C — Vág-hídfőeröd D — Dunai hídfőerőd Az érsekújvári erőd abban különbözött a komáromitól, hogy annak hatszögű volt az alakja. (Építői a Baldigar fivérek — Giulio és Ottavis voltak.)

1

5 Az érsekújvári várat 1571 és 1581 között építették, annak az új védelmi rendszernek a részeként, melyet a dévényi, a kékkői, a zsolnalitvai, a komáromi várak és Korpona mint megerősített város képezett. Az erődépítések a XVII. század első felében is folytatódtak, akkor építették fel a gútai és a szentgyörgyi erődöket.

1

6 Az 1663 — 1664. évi török hadjárat során az érsekújvári erőd török kézre került. Ezzel a török áttörte a már említett védelmi rendszert. így I. Lipót uralkodása alatt az erődépítés ismét fontos feladattá vált. I. Lipót két új erőd építését rendeli el: a Galgóchoz^közeli Lipótvárat (a Vág védelmére szolgált) és az ún. komáromi „Újvárat". A Lipót császárról elnevezett erőd 1665 és 1669 között rekord idő alatt épült fel,

1

7 az Újvár felépítése 1663-tól 1673-ig tartott. A vár bővítésének gondolatát már 1570-ben felvetette a híres erődépítész, Carlo Theti, aki két változatot ki is dolgozott, de a gyakorlati megvalósítás még sokáig váratott magára.

1

8 Az Újvár kiépítésének első szakasza 1663-ig tartott. Ez a szakasz a földsáncok felépítéséből állt. 1663 után a földsáncok kőből és téglából való átépítésére és bástyákkal való megerősítésére került sor. A munkálatokat Franz Wymes mérnökkari tábornok tervei alapján, a legkorszerűbb olasz és francia várépítési tapasztalatok felhasználásával végezték. A nagy alapossággal épített Újvár, a főkapu feletti emléktábla tanúsága szerint, 1673-ban készült el — a nyugati bástya és az attól délre