Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Körkép - A tudomány szerepe a csehszlovákiai magyar szellemi életben

ANKÉT 183 Az ilyen jellegű munkák is kétségkívül a kisebbségi tudomány eredményeiként könyvelődnének el, hozzájárulva annak megszilárdításához és nemzeti tudatunk formálásához. Ennek feltétele az, hogy az összegyűjtött anyag részletes publikálása rendszeres legyen és a megjelentetés garanciái legyenek egy elfogadható időn belül. Azt hiszem, nem szükséges hangsúlyozni, hogy a tudományos munkák esetében különösen fontos a mű mielőbbi megjelentetése, hiszen idővel az anyag elavulttá, értéktelenné válhat. Ezeket a feltételeket csehszlovákiai magyar vonatkozásban nem láttam ez ideig minden téren biztosítva. Hogy a fent említett munkák szükségesek lennének, bizonyítja azt a Csehszlovákia magyarlakta vidékén elterülő történelmileg, etnikailag, természetrajzilag igen érdekes és értékes kisebb tájegységek, települések sokasága, melyekről színvonalas, új ismeretanyagot szívesen felhasználnák a helybeli iskolákban, ifjúsági és művelődési klubokban, kirándulások alkalmával, de egyéb más téren is. Az alapkutatásra épülő tudomány eredményeinek transzformálását a kisebbségi tudomány számára szintén lehetségesnek, sőt ez ideig kevésbé kiaknázottnak látom. Szinte minden szűk tudományágnak van olyan oldala, mely szélesebb tömegeket is érint, vagy érdekes lehet számára (lásd a magyarországi Élet és Tudomány folyóiratot). Ha az ilyen típusú, tudományos ismeretterjesztő stílusban közreadott munkákat nem is tekintjük a kisebbségi tudomány meghatározó részének, elősegítik tájékozottságunkat, és pozitívan hozzájárulnak nemzeti tudatunk alakításához. Tulajdonképpen minden csehszlovákiai magyar vonatkozású kiemelkedő tudományos esemény és eredmény (lehet ez fizikai, kémiai, biológiai, csillagászati, történelmi, régészeti stb.) napvilágot láthatna magyar nyelven is, legalább a hozzá közel állóknak, elfogadható stílusban (rövidebb- hosszabb terjedelemben újságban, folyóiratban vagy pl. egy tudományos folyóirat „szemle" rovatában stb.). Feltétlen hasznos lenne az alapkutatásra épülő tudomány, a regionális dolgozatok és a tudományos népszerűsítési munkák elkülönítése, pontosítása és ezek különböző fórumokon való megjelentetése is (pl. nemcsak központi, hanem regionális kiadványként is, helyi vagy központi támogatással). Az olyan munkák megjelentetése, melyek Szlovákia magyarlakta vidékeire vonatkoznak és különféle módon kapcsolatban állnak a lakosság szűkebb-szélesebb rétegeivel, szükségesnek tartanám, hogy először magyar nyelven történjen. Egy szilárdabb alapokon nyugvó kisebbségi tudománynak, ennek általános megbecsülésének fő feltétele azonban a színvonalas munkák rendszeres, különféle fórumokon történő időbeni megjelentetése. Ennek fejlesztésére feltétlenül fontos egy hathatósabb központi támogatás, mind a központilag, mind az esetleges regionálisan megjelenő munkák esetében. GÉczi LAJOS A tudomány legfontosabb ismérve, hogy a felkutatott, megismert tények, igazságok alapján elvégzi valamely tárgy szintézisét, s képes a leszűrt tanulságok általánosítására, a jelenségek rendszerbe állítására. A fölhalmozott tapasztalatok révén tehát új igazságok, törvényszerűségek kimondására képes. Amíg e szintig el nem jut a tudományos dolgozó, csupán próbálkozásokról, kutatómunkáról beszélhetünk. E téren mérvadó, meghatározó az eredmény. És most magam is meglepődve teszem fel önmagamnak a kérdést: vajon hányan, kik jutottak el nálunk magyar nemzetiségüket is vállalók erre a fokra, tudományos igazságok megfogalmazására, új törvények alkotására? Hány olyan tudományos munkánk van, amely határon innen és túl figyelmet keltett, amelyről írtak, beszéltek? Hazai magyar tudományos orgánum híján csak találgathatjuk, hogyan is állunk valójában nemzetiségi tudományunkkal, pontosabban, kik is képviselnek bennünket? Mégis, úgy vélem, ez így