Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Körkép - A tudomány szerepe a csehszlovákiai magyar szellemi életben

182 KÖRKÉP GAÁL LAJOS Csehszlovákiai magyar kisebbségi tudomány természetesen létezik, hiszen ezt nem egy kiváló tudományos munka eddigi megjelenése is bizonyítja. A kisebbségi irodalommal (szépirodalommal, költészettel) szemben mindenesetre hátrányos helyzete van — annak ellenére, hogy kétségkívül több magyar tudományos dolgozó él Csehszlovákiában, mint költó vagy író. Az okok ismertek, elsősorban a tömegekhez való viszonyukban rejlik (az irodalom mindenkihez szól, a tudomány csak az erre hivatottakhoz), de publikálási lehetőségek hiányában és egyéb másban is keresendők. A tudomány továbbá nem egységes egészként lép fel, hanem szerteágazó tagoltsága és az olvasóval való kapcsolatának különbözősége révén az egyes ágak, ágazatok különböző társadalmi megbecsülésben részesülnek, a nyilvánosság eltérően értékeli azokat. Kisebbségi viszonyok között ez a differenciálódás még erőteljesebben lép fel. Általában előnyösebben ítélik meg azokat a tudományágakat, melyek a nyilvánossággal közvetlenebb kapcsolatban állnak, például a néprajzot, történelmet, szociológiát, nyelvészetet, de a régészetet is, mint olyanokat, melyek elvontak, vagy a szakemberek szűk körét foglalkoztatják, és a nyilvánosság számára úgyszólván hozzáférhetetlenek (fizika, matematika, kémia stb.). így tehát magyar kisebbségi tudományról a szó szorosabb értelmében, véleményem szerint csak azon tudományágak esetében beszélhetünk, melyek a csehszlovákiai magyarság létével, szokásaival, életmódjával, történelmi fejlődésével, elterjedésével stb. foglalkoznak, kutatják és dokumentálják azt. Ezek a társadalmi beállítottságú tudományok határozzák meg elsősorban a kisebbségi tudomány helyét is a csehszlovákiai kultúrában. Mivel ezeknek a tudományágaknak állapotáról és küldetéséről feltételezem, hogy részletesebb tájékoztatást nyújtanak azok művelői és képviselői, így észrevételeimet elsősorban a természettudományok helyzetével kapcsolatban tenném meg. A Csehszlovákiában élő magyar természettudósok számára, akik ismereteiket és eredményeiket anyanyelvükön is közre szeretnék adni, kétségkívül hátrányt jelent a megfelelő szakfolyóiratok, de a kellő szakembergárda hiánya is. így ha azt akarják, hogy tudományos eredményeiknek foganatja legyen, kénytelenek ezeket szlovákul, csehül vagy más idegen nyelven, esetleg magyarországi szakfolyóiratokban közölni. Tehát ebben az esetben már nem beszélhetünk egyértelműen kisebbségi tudományról, a szerző eleget téve a hazai tudományos körök (munkahelyek) elvárásainak, önkéntelenül beleolvad az országos (helyi) tudományos életbe, annak részévé válik. Emellett azonban — véleményem szerint — a Csehszlovákiában élő magyar természettudósokkal szemben is lehetnek elvárások az itteni magyar lakosság részéről. Például a különböző regionális munkák vagy a tudományos eredményeket népszerűsítő írások esetében. A regionális munkákkal kapcsolatban olyan művekre gondolok, melyek egy bizonyos terület földrajzi, földtani, állattani, növénytani, természetvédelmi vagy más oldalú kutatására, leírására vonatkoznak. Az ilyen témájú tudományos igényű ismeretterjesztő munkák értékes forrásanyagként szolgálhatnak minden érdeklődő számára, növelik az ott élő lakosság tájékozottságát, szilárdítják azok otthontudatát, nagyban hozzájárulnak a feldolgozott területek társadalmi értékének növeléséhez és ezek elkülönítéséhez a sematizált tájegységektől (pl. a nagyüzemileg művelt mezőgazdasági területek, ipari területek, városi blokkházrengetegek stb.), valamint a természeti értékek jobb megbecsüléséhez és tudatosabb védelméhez. Különösen gazdag, ez ideig ki nem aknázott lehetőségeket nyújt az egyes tájegységek sokoldalú — társadalom- és természettudományokon alapuló — feldolgozása tanulmánykötetek vagy monografikus jellegű művek formájában, regionális vagy központi kiadványokként. Ilyen jellegű kötetekben helyet kaphatna a történelmi, néprajzi és más munkák mellett a tájegység földrajzi, földtani leírása, természeti értékeinek feldolgozása, de a földrajzi helynevek számbavétele is, ezek eredeti alakja a jelenkorban különböző okokból egyre fogy.