Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések
Körkép - A tudomány szerepe a csehszlovákiai magyar szellemi életben
ANKÉT 167 A Masaryk Akadémia vagyonát kellene átruházni erre az intézményre az Akadémia szabályzata értelmében. Másrészt a Kassán működő intézetet is be kellene építeni ebbe a láncba. Tarthatatlan helyzet, hogy az ott kutató munkatársak, akik nemzetiségi kérdéssel foglalkoznak, nem tudnak magyarul vagy ukránul. A költségvetés meghatározott része olyan nemzetiségi alapot alkotna, amelyből egy választott igazgatói tanács sponzorálná az egyes tevékenységi területeket, kutatásokat. A magánalapítványok szerepe hasonló lehetne. Megoldást jelenthetne, ha a Csemadok önálló gazdasági tevékenységet folytathatna, s ezekből az összegekből is fedezni lehetne bizonyos kutatásokat, pályázatokat lehetne kiírni stb. Ha valamilyen módon, esetleg egész más alapon, nem valósul meg a csehszlovákiai tudományosság megszervezése és anyagi bázisának biztosítása, elképzelhetetlen, hogy emeljük a színvonalat, és épp azokat a kutatásokat ösztönözzük, amelyeknek hiányát a leginkább érezzük. BÁNESZ LÁSZLÓ 1. Csehszlovákiai magyar kisebbségi tudományról, mint olyanról nem beszélhetünk. Legfeljebb arról, hogy a kisebbség körében van számos képzett és megfelelő alapokkal rendelkező kutató. Ezek többnyire a Csehszlovákiában létező különböző tudományos intézményeknél dolgoznak (kutatóintézetek, egyetemek, múzeumok, archívumok, könyvtárak stb.). A kisebbségi tudomány küldetését főleg a honismereti (történelem, régészet) és néprajzi, illetve kultúrtörténeti tevékenységben látom. Ennek eredményei, ha megfelelő csehszlovákiai magyar nyelvű (szak)folyóiratokban lennének közölve, nagymértékben hozzájárulnának a nemzeti tudat formálásához is. 2. Fontosnak tartom a regionális, helytörténeti kutatás, a tudományos népszerűsítés és a szakmai publicisztika szerepét - ezek részleges elkülönítését, esetleg szakosítását. Az idegen nyelveken megjelent tudományos munkák az egyetemes tudomány szolgálatában állnak, s csak akkor tekinthetők a kisebbségi tudomány részének, ha a szerzők annyira közismertek, hogy külföldön is ismerik nemzetiségi hovatartozásukat is. 3. A kisebbségi tudomány elképzelhetetlen önálló tudományos intézmények, társaságok, központi (néprajzi) és szakosított honismereti múzeumok és ösztöndíjak nélkül. BOGOLY JÁNOS Nem könnyű, sőt lehetetlen egyértelműen kijelenteni, hogy létezik-e csehszlovákiai magyar kisebbségi tudomány. E sorok írásakor úgy tűnik, hogy a mérleg nyelve a „nincs" felé hajlik, de a másik serpenyő sem teljesen üres. A „nincs"-et könnyebb igazolni és bizonyítani, mint a „legyen"-t. Egy nem túl nagy népcsoportnak, amelynél sokkal rosszabb az értelmiségiek aránya, mint a többi nemzetiség esetében és nem rendelkezik társaságok és intézmények hatékony hálózatával, nincs nagyon lehetősége önálló tudományos élet kialakítására. További gond, hogy csaknem minden szakterület gyökértelen, hagyományok nélküli. Kivételt a néprajz és a helytörténeti kutatás egyes ágazatai képeznek, de itt is sok a fehér folt. A kétségek felsorolása után jogos a kérdés: létrejöhet-e ez a tudomány? Azt hiszem, hogy a lehetőség adott, elsősorban azért, mert teret követel egy új értelmiségi nemzedék, pontosabban annak az a része, amely a tudományos kutatást és a tudomány eredményeinek népszerűsítését nemzeti tudatának szerves részeként tekinti. Természetesen ez