Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések

Gyönyör József: Az első köztársaság ideiglenes alkotmánya

64 GYÖNYÖR JÓZSEF: AZ ELSŐ KÖZTÁRSASÁG IDEIGLENES ALKOTMÁNYA a képviselők abszolút többsége és a jelenlevő képviselők kétharmadának a szavazata kellett.

2

9 Az elnöki intézményt általában a végrehajtó hatalom részének tekintették, bár az elnöki feladatkört az ideiglenes alkotmány 1—20. §-a (a végrehajtó és kormányhatalomról) nem tartalmazza. Egyes polgári szakemberek véleménye szerint azonban, s ez kitűnik az alkotmánylevél kormányjavaslatának indokolásából (64. §) is, az elnöki intézményt vitathatatlanul a végrehajtó hatalom részének kellett tekinteni. E téren a végrehajtó hatalom ún. dualisztikus elve érvényesült azáltal, hogy az ideiglenes alkotmány 14. §-a szerint a végrehajtó hatalom lényegében a kormányt, és kivételesen — a 10. § 2. bekezdése szerint - az elnököt illette meg.

3

0 Az elnök kormányzati ténykedéséhez azonban a kormány illetékes tagjának az ellenjegyzésére volt szükség. A köztársasági elnök megbízatási időszaka az 1918. évi 37. számú törvény 7. §-nak 2. bekezdése szerint addig tartott, míg a végleges alkotmány szerint meg nem választották az „új államfőt". Lényegében nem történt változás az ideiglenes alkotmány 7. §-a és a módosított 7. § rendelkezése között, azonban mégis némi figyelmet érdemel e szakasz 2. bekezdésének változatlan rendelkezése: „Úřad presidenta trvá až do doby, kdy podle ústavy konečné nová hlava státu bude zvolena".

3

1 Ez a rendelkezés messzemenő lehetőséget foglal magába. A helyzet ugyanis úgy alakult, hogy a „forradalmi" Nemzetgyűlés az ideiglenes alkotmány 7. §-a szerint csak egyszer érvényesíthette az elnökválasztás jogát, hisz a megválasztott elnököt nem állt módjában visszahívnia a tisztségéből, és nem is mondathatta volna le. Tehát az ideiglenes alkotmány időben csaknem korlátlan hivatalt biztosított a megválasztott elnöknek. Mindaddig betölthette volna a tisztségét, míg a végleges alkotmány szerint meg nem választották az új államfőt. Mondanom sem kell, hogy az így meghatározott elnöki funkció az elnöki diktatúra koncepciójára emlékeztet. Ennek a lehetőségét az említett 7. § rendelkezése sem zárta ki, amely már Pantůček politikai törvényének a tervezetében is napvilágot látott, s amellyel a cseh polgárság képviselői szintén egyetértettek, csak természetesen nyíltan nem hivatkozhattak rá.

3

2 Az ideiglenes alkotmány 7. §-át általában úgy értékelte a polgári szakirodalom, mint az első jogszabályt, amellyel a csehszlovák államot köztársasággá nyilvánították, igaz, csak közvetve, mert ez a szakasz nem tartalmaz olyan rendelkezést, amellyel egyértelműen kinyilvánította volna a köztársasági államformát. Egyébként a 7. § még arra is módot adott, hogy az új állam más államformát válasszon, mint a köztársaságit, s azt is lehetővé tette, hogy az új államfőnek nem kellett volna feltétlenül köztársasági elnöknek lennie, ha az első elnök hivatali megbízása lejárt. A jogszabály tehát intézkedett ugyan az új államfő („nová hlava státu") megválasztásáról, arról azonban nem tartalmazott egyértelmű rendelkezést, hogy annak majd köztársasági elnöknek kell lennie. De még annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy a legfőbb hatalmat átruházzák „svájci minta szerint a kormányra, sőt az uralkodóra".

3

3 A 7. §-ban tehát nem található semmiféle egyéb 2

9 Az 1918. évi 37. számú törvény (az ideiglenes alkotmányról) novellája — az 1918. évi 138. számú törvényen kívül — az 1919. május 13-i 271. számú törvény, amely 1919. május 31-én lépett hatályba. — SBÍRKAZÁK. 1919. LVIII. rész. 373-374. 3

0 SOBOTKA, E. - VOREL, J. — KŔOVÁK

, R. — SCHENK

, A: Československý president republiky

. Praha 1934.88 — 89. 3

1 Az ideiglenes alkotmány (eredeti és módosított) 7. §-nak 2. bekezdése szó szerinti magyar fordításban: „Az elnök hivatala addig tart, míg a végleges alkotmány szerint nem lesz megválasztva az új államfő." - SBÍRKAZÁK. 1918. VI. rész. 30. 3

2 A Pantůček-féle „politikai törvény", az államfordulat előtt készült alkotmánytervezet, amely alapul szolgált az első csehszlovák törvény kidolgozásához, III. cikkelye szól az államelnökről. — Vö.: Obzor národohospodářský. XXXI. évf. 1926/1. 9-17. 3

3 NÁRSHRREP. 469.