Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések
Gyönyör József: Az első köztársaság ideiglenes alkotmánya
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK 65 rendelkezés az elnökválasztásról, mint az, hogy az elnököt a Nemzetgyűlés választja, illetve az, hogy a képviselők közül hánynak kell jelen lennie az érvényes döntés meghozatalakor („quorum"), és hogy a megválasztáshoz a jelenlevő képviselőknek milyen aránya szükséges. Az ideiglenes alkotmány nem írta elő, ki volt választható köztársasági elnökké. Mindez összefüggött a cseh burzsoázia taktikájával, amely mindaddig nem akarta megkötni a saját kezét, ameddig csak lehetséges volt. Az említett jogi norma 12. §-a úgy intézkedik, hogy az elnöknek fogadalmat kell tennie a Nemzetgyűlés előtt („President republiky slíbí před Národním shromážděním na svou čest a svědomí, že bude dbáti blaha republiky a lidu a šetřiti zákonů".), annak jogi következményeiről azonban szót sem ejt, sőt olyan rendelkezést is tartalmaz, és ez a 8. §-é, amely szerint az elnöki jogokat a kormány gyakorolja abban az esetben, ha az elnök külföldön tartózkodik, vagy a tisztsége megüresedik. Kérdéses volt, hogy a megválasztott elnöknek mikor kell letennie a fogadalmat, s vajon a fogadalom letétele előtt már gyakorolhatja-e a jogait, esetleg, hogy a fogadalom nem csupán ünnepi formalitás-e, amelytől nem függ az elnöki hatalom gyakorlása. Mindezekre a kérdésekre nem ad választ az ideiglenes alkotmány 8. §-a sem. Ez a szakasz — amint említettem — tartalmaz ugyan rendelkezést arról, hogy az elnöki jogokat átmenetileg a kormány gyakorolja, ha az elnök külföldön tartózkodik, vagy ha a hivatala megüresedik, és hogy a kormány meghatalmazhatja az elnökét egyes intézkedések megtételével, de általános meghatalmazást, hogy az elnöke teljes mértékben helyettesíthesse az államelnököt, nem adhat. A nyitott kérdést és a jogszabály hiányosságait a gyakorlat oldotta meg, mégpedig oly módon, hogy a „forradalmi" Nemzetgyűlés már az első ülésén, november 14-én, Tomáš Garrigue Masarykot választotta meg köztársasági elnöknek. Masaryk egyébként 1914 decemberében hagyta el hazáját, és csak 1918. december 21-én tért oda vissza, mint a Habsburgok legyőzője, a csehszlovák állam megteremtője. Ismeretes, hogy T. G. Masaryk, triumfális hazatérte után, még aznap, december 21-én, egy hideg téli szombat délutánján 4 óra után letette az ideiglenes alkotmány 12. §-ban előírt fogadalmat a Nemzetgyűlés előtt, s ezzel átvette hivatalát. 3 4 Eddig az időpontig nem írta alá a törvényeket, amelyeket a Nemzetgyűlés elfogadott. Jogainak gyakorlásában a 8. § rendelkezése szerint a kormány, illetve annak az elnöke, dr. Karel Kramář helyettesítette. A fogadalom az elnöki hivatal gyakorlásának a feltételévé vált. Masaryk első elnöki megnyilvánulása nem korlátozódott csupán az ünnepélyes fogadalomra. A múltja és egész tevékenysége arra kötelezte, hogy nemzetének többet is mondjon, vázolja azokat a feladatokat és célokat, amelyeket a nemzet valóra váltott, és amelyek még előtte állnak. Mindezeket nagy vonalakban tartalmazza az az elnöki üzenet, amellyel Tomáš G. Masaryk az 3 4 A Nemzetgyűlés 1918. december 21-én, szombaton délután 4,15 órakor ült össze. Egyetlen napirendi pontja volt: a köztársasági elnök fogadalomtétele. A Nemzetgyűlés elnöke, František Tomášek, felolvasta a fogadalom szövegét: „Slibujete jako president republiky Československé na svou česť a svědomí, že budete dbáti blaha republiky a lidu a šetřiti zákonů?" T. G. Masaryk, köztársasági elnök: „Slibuji!" S kezet nyújtott a Nemzetgyűlés elnökének. A képviselők elénekelték a himnuszt, a „Kde domov műj?"-t. Majd az elnök szót kért: a képviselőket másnap délután 2 órára a várba kérette, hogy meghallgassák elnöki üzenetét. — SOUKUP, FRANTIŠEK: 28. říjen 1918. II. kötet. Praha 1928. 1235 — 1237.; TĚSNOPISECKÁ ZPRÁVA o 13. SCHŮZI NÁRODNÍHO ZHROMAŽDÉNÍ ČESKOSLOVENSKÉHO v PRAZE V SOBOTU DNE 21. PROSINCE 1918. 335.
