Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések

Gyönyör József: Az első köztársaság ideiglenes alkotmánya

AZ IDEIGLENES ALKOTMÁNY HIÁNYOSSÁGAI 75 a köztársasági elnököt és az ,,össznemzeti koalíció" kormányát, de kormányprogram nem készült. Nem hivatalos programjának az államfordulat befejezését tekintette, ami viszont nem volt más, mint a burzsoázia hatalmának a konszolidálása. A Kramář-kormánynak nagy erőfeszítésébe került, míg eleget tudott tenni Eduard Beneš utasításainak, amelyeket Párizsból küldözgetett haza. Kormányprogramot csak a Szociáldemokrata Párt XII. kongresszusa és Tomáš G. Masaryk hazaérkezése után fogadtak el, amely néhány, a forradalmi munkásságnak címzett ígéret kivételével nyüt fenyegetéseket tartalmazott. A földreform sorozatos értekezletek és viták tárgyát képezte, a bányák államosítása pedig csak egy szakbizottság megalakításáig jutott el, amelyet a kormány hozott létre. A burzsoázia még nem volt túl a nehezén. A hiányosságok és a drágaság állandó mozgásban tartották a forradalmi munkásságot. A napi 10 koronás családi munkanélküli segély (vasárnap kivételével), a lakbérek emelkedése, a pénzbélyegzés következményei mind-mind lelassították „a nyugalom és a rend" helyreállítását.

4

4 A kormány munkáját napról napra nehezítették a szlovákiai események. Szlovákia területén jó ideig nem volt ura a helyzetnek, annak ellenére, hogy e terület igazgatásával megbízott teljhatalmú miniszter nyíltan „a kemény kéz" és „az erős kormány" módszereit alkalmazta. Teljesen drasztikus intézkedéseket foganatosított, amelyek a munkanélküliek, a szocializációs követelések, a földbirtokok felosztására irányuló törekvések, az elemi erővel kirobbant sztrájkok, az újra megalakuló munkástanácsok és a magyarországi intervenciós háborúban való részvétel megtagadása ellen irányultak. Erről tanúskodik a rendkívüli állapot kihirdetése és a katonai diktatúra bevezetése, valamint a nagyszámú magyar, de szlovák nemzetiségű munkás internálása is.

4

5 A koalíció egysége bizonytalanná vált. Szilárdságát gyengítette az egyház és az állam különválasztásának az időszerűsége, a polgári házasságkötések kérdése, a gyülekezési szabadság problémája és legfőképp a földreform. Ez utóbbival kapcsolatban csakhamar meg kellett élnie az első politikai válságot 1919 márciusában, majd májusában a másodikat, amikor a nemzeti demokraták kiléptek a kormányból. 4

4 Az 1918. december 10-i 63. számú törvény (a munkanélküliek támogatásáról) 3. és 4. §-a szerint a segély összege a betegsegélyzői táppénzzel volt egyenlő, illetve a leszerelt katonáké személyenként napi 4 korona volt, ami a közös háztartásban élők részére személyenként 1 koronával emelkedett. A napi segély nagysága megfelelt az 1917. november 20-i 457. számú birodalmi törvény által megszabott táppénz összegének. Az 1919. február 12-i 63. számú törvény IV. cikkelye szerint a családfő segélyének összege a'cšaládi pótlékkal együtt nem haladhatta meg a napi 10 koronát, vasárnap kivételével. E napra a törvény III. cikkelye szerint nem járt munkanélküli segély. — SBÍRKAZÁK. 1918. XII. rész. 51 — 53., 1919. XIV. rész. 69 — 70. 4

5 A Belügyminisztérium prezídiumának 1919. február 17-i 1600. pres., az 1919. január 9-i 272. pres. és az 1919. február 6-i 1461. számú körlevele; a nemzetvédelmi miniszter 4221/VI. számú hirdetménye, amelyet a 89/1918 Sb. számú törvény (a katonai büntető perrendtartás egyes rendelkezéseinek ideiglenes módosítása) LII. cikkelyének rendelkezése alapján adott ki. A Belügyminisztérium prezídiuma 1919. június 6-i 7209. pres. számú körlevelével felszólította a papságot is, hogy nyújtson segítő kezet a szlovákiai helyzet mihamarabbi megoldásához. Az 1919. június 6-i 301. számú kormányrendelettel megszüntették az esküdtszékek működését Csehországban, Morvaországban és Sziléziában. A rendelet hatálya nem terjedt ki a volt magyarországi területekre. A miniszter 1919. március 25-i 59/1919. számú rendeletével hirdette ki a statáriumot Szlovákia területén, mégpedig március 25-i hatállyal. (Ezt az 1920. június 6-i 30/1920 [4645. pres.] számú rendelet helyezte hatályon kívül.) A katonai diktatúrát Szlovákiában 1919. június 5-én hirdették ki. A szlovákiai katonai diktatúráról szóló rendelet végrehajtásáról a miniszter 1919. június 20-i 96(1919/5218/1919. pres), számú rendelete intézkedik.