Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések
Gyönyör József: Az első köztársaság ideiglenes alkotmánya
76 GYÖNYÖR JÓZSEF: AZ ELSŐ KÖZTÁRSASÁG IDEIGLENES ALKOTMÁNYA Az 1919. évi 271. számú törvény elfogadása után lényeges változás állt be a kormány jogállásában. A továbbiakban a nyugati államok klasszikus demokráciájának mintájára tipikus gouvernement parlementaire-ré vált. Egyébként az ideiglenes alkotmány rendelkezései amerikai és francia mintát követtek. 4 6 Az említett alaptörvénnyel kapcsolatos az 1919. március 19-i 300. számú kormányrendelet. Ennek 1. §-a szerint a kormány a Csehszlovák Köztársaság címereként ideiglenesen a hajdani Cseh Királyság címerét, az ún. cseh oroszlánt hagyta jóvá. Végleges megoldás csak később született. 4 7 Végül említést kell tennem az ideiglenes alkotmány 20. §-ról. A Nemzeti Bizottság ennek a szakasznak a rendelkezésével jóváhagyta mindazokat az intézkedéseket, amelyeket annak elnöksége foganatosított. Az ideiglenes alkotmányt a Nemzeti Bizottság 1918. november 13-án fogadta el, s már másnap, a kihirdetés napjával, tehát november 14-én hatályba is lépett. S több mint egy évig hatályban maradt. Addig, amíg a végleges alkotmány, a Csehszlovák Köztársaság alkotmánylevele hatályba nem lépett, amelyet a „forradalmi" Nemzetgyűlés 1920. február 29-én fogadott el. 4 6 A 10a § és 10b § rendelkezésének megalkotásához amerikai minta szolgált, a parlamenti rendszer bevezetéséhez a francia. 4 7 A végleges megoldást a következő törvények tartalmazzák: az 1920. március 20-i 252. számú törvény (az állami lobogóról, az állami címerekről és az állami pecsétről), az 1920. augusztus 20-i 512. számú kormányrendelet, továbbá az 1920. április 15-i 316. számú törvény.
