Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések
Gyönyör József: Az első köztársaság ideiglenes alkotmánya
74 GYÖNYÖR JÓZSEF: AZ ELSŐ KÖZTÁRSASÁG IDEIGLENES ALKOTMÁNYA kezdődően), s teljes vagy részleges amnesztiát adhat. Megjegyzem, a 10/a és a 10/b § rendelkezése, tehát hogy a köztársasági elnök jelen lehet a kormány ülésein, azokat vezetheti, jelentést kérhet a kormánytól és annak egyes tagjaitól, továbbá hogy a köztársaság helyzetéről időnként jelentést adjon a Nemzetgyűlésnek, amerikai mintára készült. Egyébként az ideiglenes alkotmány 10/a §-a és 10/b §-a gyakorlatilag változtatás nélkül került be a végleges alkotmányba, az alkotmánylevélbe, mint annak 64., 68., 82. és 83. §-a. A fentiekkel kapcsolatban megjegyzem, hogy nálunk az ideiglenes alkotmány módosításai és kiegészítései következtében nem jöhetett létre prezidenciális kormányrendszer. A végrehajtó hatalom nem koncentrálódott az elnök kezében, a miniszterek sem tartoztak felelősséggel kizárólag az elnöknek, s nem is volt teljes mértékben alárendelve az elnök utasításainak. Végül is parlamenti kormányrendszer alakult ki. Az ideiglenes alkotmány hiányosságai Az ideiglenes alkotmány nem volt tökéletes. Nagyon sok volt a hiányossága. Az alábbiakban hadd szóljak néhányról. Elsőként említem meg, hogy nem határozta meg az államformát, bár a köztársasági államforma létezése egyrészt az alkotmány jellegéből következett (választott köztársasági elnök!), másrészt abból, hogy a jogszabály több helyen említi az új államot, mint köztársaságot (a 7. § és az utána következő szakaszok, valamint a 13. §, amely szerint az ítéleteket a köztársaság nevében kell kihirdetni). Továbbá nem tartalmaz rendelkezést a bíróságokról és az állampolgárságról. Végül hiányzik az állampolgárok jogairól és kötelességeiről szóló rendelkezés. Megjegyzem, ez utóbbi hiányosságot pótolta ugyan a polgári alapjogokról szóló birodalmi törvény, amelyet az ideiglenes alkotmány 6. §-a úgy említ, mint egy hatályos törvényt, de annak a hatálya korlátozott volt, hisz az nem terjedt ki a volt magyarországi területekre. Az ideiglenes alkotmányt, elsősorban annak eredeti hangzását, amely szerint a kormány csak mint a Nemzetgyűlés végrehajtó bizottsága szerepelt, a burzsoázia nem fogadta el tartós és végleges alaptörvénynek. S minthogy az „erős kormány" útjában jogi akadályt jelentett, a cseh polgárság képviselői mindent elkövettek, hogy mihamarabb elérjék annak módosítását. Akadtak olyan személyek is, akik nyíltan bírálták a csehszlovák államnak ezt az alaptörvényét, s még attól sem riadtak vissza, hogy „dilettáns" alkotásnak, jogi és politikai szempontból „teljesen selejtes" műnek minősítsék. A „tudományos" kritika sem ejtett szót arról, hogy az ideiglenes alkotmány alaki szempontból sem állt összhangban a népszuverenitás polgári elvével, hisz még a javaslat szerzőjének a szavai szerint sem tartalmazott a nép számára semmiféle alapjogokat. 4 3 Arról pedig említés sem történt, hogy nem állapította meg egyértelműen az államformát, sőt még az állam nevét sem határozta meg. Továbbá azt sem hozták szóba, hogy a kormány az ideiglenes alkotmány hatálya idején a volt osztrák, illetve magyar jogszabályokra támaszkodva hozta rendkívüli, népellenes intézkedéseit. Az ideiglenes alkotmány lényegében nem volt más, mint egy alkotmánytorzó. A „forradalmi" Nemzetgyűlés 1918. november 14-én, alakuló ülésén megválasztotta ugyan 4 3 A. Meissner a javaslat szerzője és előadója, a „forradalmi" Nemzetgyűlés 1919. május 23-i ülésén egyebek közt megemlítette, hogy „ennek az alkotmánynak a tudományos színvonala nagyon alacsony". — TÉSNOPZPRREVNÁRODSHR. 1556., 1559.; DEJŠTÁTUPRÁVA . 2. kötet. 59. A javasolt változtatásokat a Nemzetgyűlés vita nélkül fogadta el 1919. május 23-án.
