Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések
Gyönyör József: Az első köztársaság ideiglenes alkotmánya
KORMÁNY- ÉS VÉGREHAJTÓ HATALOM 69 A köztársasági elnöknek a 10. §-ban foglaltak szerint nem volt joga arra, hogy beavatkozzék a kormány hatáskörébe és tevékenységébe. Az ideiglenes alkotmány még arra sem adott lehetőséget, hogy részt vegyen a kormány ülésein, jelentést kérjen a kormány egyes tagjaitól. S természetesen nem volt joga arra sem, hogy kinevezze és felmentse a kormányt. Amint már említettem, mind a kormányt, mind pedig annak tagjait a Nemzetgyűlésnek kellett megválasztania. Az 1918. évi 37. számú törvény 14. §-a szerint az elnöknek még az egyes tárcák elosztására sem volt befolyása, ez magára a kormányra tartozott. Lényeges változást e téren csak az 1919. évi 271. számú törvény által módosított 14. § és 18. § tett lehetővé. Az ideiglenes alkotmány 9. §-a a köztársasági elnöknek abszolút büntetlenséget biztosított. Ez a szakasz cseh nyelven a következő mondatot tartalmazza: „President republiky nemůže býti trestně stíhán." Az idézett rendelkezés szerint az elnököt nem lehetett büntetőjogilag felelősségre vonni semmiféle bűncselekményért sem bírósági, sem pedig egyéb úton, akár hivatali tevékenysége során, akár azon kívül követte azt el. S még valamit az elnök politikai felelősségéről is. A 10. § 2. bekezdése szerint a köztársasági elnök kormányzati intézkedéseiért az illetékes miniszter (a kormány tagja) a felelős, és mindegyikhez annak ellenjegyzése, a kontraszignáció szükséges. A politikai felelősséget a jogszabály áthárította a miniszterekre. A 10. § módosításával és kiegészítésével lehetővé vált, hogy a köztársasági elnök közelebb kerüljön a Nemzetgyűléshez. Jogot kapott arra, hogy beszámoljon neki szóban vagy írásban a köztársaság állapotáról, és természetesen intézkedéseket javasoljon. Az elnök tehát formálisan is részt vehetett a Nemzetgyűlés tevékenységében. Az elnöki vétó joga pedig a novella 11. §-a szerint úgy módosult, hogy az elnök által visszaküldött törvényjavaslat elfogadásához elégséges volt a képviselők egyszerű többségének a jelenléte. E jog gyakorlásának ideje pedig 8 napról 14 napra hosszabbodott. Pontosabbá vált a nemzetközi szerződések ratifikálása is. Az elmondottakban észrevehettük, hogy a köztársasági elnök jogköre eredetileg eléggé korlátozott volt. Lényegesen csak később, az ideiglenes alkotmány módosítása után bővült, mégpedig a külpolitika, a haderő ellenőrzése, a kormány kinevezése és felmentése, valamint az államhatalom és a törvényhozó hatalom gyakorlása terén. Részletes felsorolást az 1918. évi 37. számú törvény novellája, az 1919. évi 271. számú törvény 10. §-a tartalmaz. A kormány Az előbbiekben említettem, hogy a Nemzeti Bizottságban nemcsak a törvényhozó, hanem a végrehajtó hatalom is összpontosult. Ez a helyzet november 14-ig tartott, amikor is megalakult a csehszlovák állam első miniszteri kabinetje. A kormány jogállása az ideiglenes alkotmány eredeti hangzása szerint lényegében az ún. gouvernement d'assemblée, nem pedig a gouvernement parlementaire vagy a prezidenciális kormányrendszerhez állt közel. 3 8 A jelen esetben a gouvernement d'assemblée-ről beszélhetünk annak ellenére, hogy bár az ideiglenes alkotmány ismerte a köztársasági elnöki funkciót, erre egy külön orgánumot nem állított fel, továbbá hogy az államfői tisztséget sem a Nemzetgyűlés elnöke, sem pedig a kormány elnöke nem gyakorolhatta. Az államfői funkció lényegében reprezentációs 3 8 LACO, KAROL: Ústava predmníchovskej ČSR a Ústava ČSSR. I. kötet. Bratislava 1965. 195., 262.
