Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések
Gyönyör József: Az első köztársaság ideiglenes alkotmánya
NEMZETI BIZOTTSÁG 51 Az ideiglenes alkotmány elfogadása Az 1918. esztendő vége felé kialakult szlovákai helyzet nyugtalanító hatással nehezedett az uralkodó osztályra és magukra a Nemzeti Bizottság tagjaira is. Az állam megszületése óta a cseh polgárság számára eléggé kedvezőtlenül alakult mind a külpolitikai, mind a belpolitikai helyzet. Képviselői féltek, hogy a forradalmi események a cseh tartományokat sem kímélik meg, s ezért örömmel üdvözölték volna az új államban az antant megszálló csapatait. A Nemzeti Bizottság állandóan ülésezett. Az 1918. október 29-e és november 2-a között eltelt időszakban naponta ült össze, majd hetenként kétszer, egészen november 13-ig. Tevékenysége során megvitatta az általános belpolitikai helyzetet, a szlovákiai eseményeket, még a Těšín környéki határkérdést is. Minden eredmény nélkül. Nem oldotta meg sem a fegyveres erők hazaszállítását nyugatról, sem pedig az antant megszállóerőinek a kérdését. (Az oroszországi csehszlovák légiók hazaszállításával nem foglalkozott.) Elodázta a pénzreformot, a nyolcórás munkaidő bevezetését, valamint a nemesség, a címek és a rangok eltörlését. 1 A Nemzeti Bizottság, mint törvényhozó és végrehajtó szerv, összesen 40 jogszabályt alkotott. Köztük 17 törvényt és 23 rendeletet. 2 Időközben felmerült a Nemzetgyűlés megalakításának a gondolata. Ennek időszerűségét alátámasztotta az új államforma meghatározása is. 1 A nemességet, az érdemrendeket és a címeket az 1918. december 10-i 61. számú törvény törölte el. Továbbra is érvényben maradtak az olyan címek, amelyeket bizonyos „feltételek teljesítése által" lehetséges megszerezni (doktori, mérnöki cím stb.). A nemesi előnevek viselését szintén megtiltotta. E törvényt az 1920. április 10-i 243. számú törvény módosította és egészítette ki. Megszüntette a velük összefüggő előnyöket is. A napi nyolcórás munkaidőt az 1918. december 10-i 91. számú törvény rendelte el, amely egyúttal bevezette a heti negyvennyolc órás munkaidőt 1919. j anuár 11 -i hatállyal. A végrehajtási rendelet, a népjóléti miniszter 1919. január 11-i 11. számú rendelete a VI. cikkely szerint azonnal hatályba lépett. Ugyancsak közzétették a népjóléti miniszter 1919. március 21-i 4751/III-19. számú rendeletét „a nyolcórai munkaidőre vonatkozó határozmányok magyarázásáról", amelyet a miniszter a közigazgatási hatóságokhoz intézett. Ez megtalálható a magyar fordításban. PÁLESCH ERVIN: Csehszlovák Törvények és Rendeletek Gyűjteménye. I. kötet 1918 —19. Prešov (Eperjes). 89-96. A lengyelek is az antanthatalmak szövetségesei voltak. Těšín vidékén mindjárt október 28-a után ideiglenes kormányt alakítottak. Átmeneti megoldásként december 5-én egyezséget kötött a sziléziai Tartományi Nemzeti Bizottság és a tesseni Lengyel Nemzeti Tanács. Időközben a csehszlovák katonaság megszállta a vidéket egészen a Visztuláig. A harcok nem oldották meg a területi kérdést. Megoldást a csehszlovák és a lengyel külügyminiszter talált 1922. július 22-én. Csehszlovákia nem tartotta meg a történelmi határokat, csupán a szénvidéket és a Kassa—Odenbergi vasútvonalat. — NÁRODNÍ SHROMÁŽDĚNÍ REPUBLIKY ČESKOSLOVENSKÉ V PRVÉM DESÍTILETÍ . Vydalo Předsednictvo poslanecké sněmovny a Předsednictvo senátu. Praha 1928. 47-48. Az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott benkjegyek lebélyegzéséről az 1919. február 25-i 84. számú törvény intézkedett. Ezt kiegészítette az 1919. április 10-i 187. számú törvény, amely a csehszlovák állam területén bevezette a csehszlovák koronát (5. §). A rövidítése ,,Kč" volt. — SBÍRKA ZÁKONŮ A NAŘÍZENÍ STÁTU ČESKOSLOVENSKÉHO . 1918. XI. rész. 50.; XVII. rész. 81-83.; 1919. III. rész. 17-18.; XVIII. rész. 101-103. A Csehszlovák Nemzeti Bankot az 1920. évi 347. számú törvénnyel alapították. 2 Alaki szempontból a Nemzeti Bizottság által elfogadott törvények abban különböztek a rendeletektől, hogy azokat törvénynek, illetve rendeletnek minősítette a jogalkotó. Ez ellen tiltakozott az alkotmányjogi bizottság is.
