Új mindenes gyűjtemény 7. 1987 – „Kurtaszoknyás hatfalu˝
Tanulmányok - Kocsis Aranka: Endogám házasodási szokások a kéméndi anyakönyvek szerint
Kocsis Aranka Endegám házasodási szokások a kéméndi anyakönyvek szerint Az etnikai csoporthoz való tartozást igen kifejezően támaszthatja alá a csoporton belüli endogámia. Egy-egy terület etnikai egységére, környezetéből való különállására - egyéb elkülönítő tényezők bizonyítása mellett - már több esetben is következtettek a kutatók a vidék házasodási területének, házasodási határainak a megvonásával. 1 A házassági anyakönyvek adataival igazolható egybeházasodási szokás, a csoporton belüli endogámia, a csoporthoz tartozók azonosságát és ennek az azonosságnak a tartósságát fejezheti ki. Alsó-Garam mente hét falujában - Kéménden, Bényben, Barton, Páldon, Kisgyarmaton, Kicsinden és Kőhídgyarmaton - az összetartozás, a környezettől való különállás, a másság sajátos „mi"-tudata a szájhagyományban ma is él: ők a kurtaszoknyások, és ilyen viselet a hét falun kívül másutt nincs. De a vidék összetartozásának a bizonygatásához azt is szívesen hozzáteszi az idevalósi, hogy a házasságok itt bizony mindig a hét falu valamelyikéből származó jegyesek között köttettek. Vajon milyen mélységű ez az összetartozás, és mennyire volt tartós a múltban? A házassági kapcsolatok vizsgálata, az endogámia meglétének a bizonyítása a hét falun belül, avagy ennek elvetése, nagymértékben meghatározhatja a kutatás végső következtetéseit. Mind a .hét falu házassági anyakönyvei csaknem hiánytalanul fennmaradtak az anyakönywezetés helyi gyakorlatának a kezdeteitől. A Nyitrai Területi Levéltár őrzi valamennyit Vágsellyén. 2 Dolgozatunk tárgyául ezúttal Kéménd, Kisbény és Nagybény anyakönyveinek az elemzését választottuk. Azért e hármat, mert a vizsgált időszakban anyakönyvileg ezek egybetartoztak. A Nyitrai Területi Levéltárban 1724-től 1894 végéig, az állami anyakönyvek vezetésének a kezdetéig találhatók Kéménd, Kisbény és Nagybény házassági anyakönyvei. Az 1724. évvel kezdődő anyakönyv minden bizonnyal az első a nevezett három falu történetében, az első bejegyzések és az első évtizedek bejegyzéseinek a stílusa efelől nem hagy kétséget. Elemzésünk tárgyául tehát ez a két évszázad, a XVIII. és a XIX. kínálkozott. A XX. század állami anyakönyveinek az elemzésétől eltekintettünk, nem csupán gyakorlati megfontolásokból, hanem azért is, mert a feltételezés bizonyításához - hogy ti. a nevezett hét falu egységét a köztük fennálló endogámia is erősítené - a XIX. század végéig összegyűjtött adatok elégségesek lehetnek. A tartós csoporttudat létrejöttét századunk első felében esetleg kialakuló új szokás, elképzelésünk szerint, jelentős mértékben már nem befolyásolhatta. Vizsgálatunkhoz a két évszázad anyakönyvi bejegyzéseinek nem az összes adatát vettük figyelembe, mivel ez akkora mértékig felduzzasztottá volna a munkánkat, amekkorával egyszerű, manuális módszereinkkel nehezen bir34