Új mindenes gyűjtemény 7. 1987 – „Kurtaszoknyás hatfalu˝

Tanulmányok - Kocsis Aranka: Endogám házasodási szokások a kéméndi anyakönyvek szerint

kózturík volna meg. Ehelyett egy-egy évtized átfogó metszetét választottuk ki, amelyek összesített adatainak az egybevetése a két évszázad alatt végbemenő változásokat is kellőképpen tükrözhetik. A XVIII. század első feléből nem választottunk reprezentatív metszetet. Ezek a korai anyakönyvi bejegyzések bár rendszeresek, számunkra ezúttal mégis alig használhatóak, mert a házasuló felek és az eskető egyházi személy neve, a házasulok családi állapota mellett legtöbbször csak a házasságkötés helyszínét említik meg. A jegyesek lakhelyét alig néhány esetben. 1724 és 1734 között például Kéménd és Bény mellett Páld, Gyarmat, Szalka, Lekér, Szőgyén és Esztergom neve szerepel még az anyakönyvben. Szálkáé kétszer. Gyarmaté (nem derül ki, hogy melyiké) háromszor, a többié egyszer-egyszer. A nem helybelivel kötött házasságot bizonyító adatok szórványossága talán nem a valóságos házasodási gyakorlatot tükrözi, hanem csupán az anyakönyv vezetésének korai jellegzetességeit. Továbbá, azt sem tudjuk meg az első évtizedek szűkszavú bejegyzései nyomán, hogy kéiméndi és bényi jegyesek között jött-e létre ebben az időszakban házasság. Az anyakönyvi adatok összesítése után megállapíthatjuk, hogy a XVIII. és a XIX. században a kéméndi vőlegény és menyasszony párja túlnyomó többségben helybeli volt. Csak néhány kéméndi házasodott össze nagybényivel, ill. a XIX. század végén bartival. Páld vagy Kőhídgyarmat, két kurtaszoknyás falu neve nem szerepel többször a házasulok adatai között, mint pl. Szálkáé, Szőgyéné, Ebedé és Csatáé. Az utóbbiak a hét falu valamelyikével közvetlenül határosak. Amint Libád is, az egyetlen nem kurtaszoknyás falu, ahonnét nagybényiek a kurtaszoknyásókhoz hasonló, de nem jelentős mértékben házasodtak. Kisbény kapcsolataira a szomszédos Nagybény felé fordulás a jellemző. A kisbényi házasságoknak több mint a fele nagybenyivel köttetett. Itt azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk a két falu szoros kapcsolatát, amely későbbi egyesülésüknek is alapja lett, valamint azt, hogy Kisbény a környezetéhez hasonlítva igen kicsiny település. Kéménd és a két Bény házasodási kapcsolataira a falun belüli endogámia a jellemző. A hét falu valamelyikéből származó vőlegények ill. menyasszonyok száma nem jelentős, kölön-külön, de összesítve sem. Alig valamivel több, mint a környező, nem kurtaszoknyás falu némelyikéből származóké. Bart, Páld, Kisgyarmat, Kicsind és Kőhídgyarmat házassági anyakönyveinek az elemzésével a vizsgálat tovább folytatható. De a kéméndi és a bényi negatív eredmény alapján a csoportendogámia létét a hét falu között már most csaknem teljes bizonyossággal kizárhatjuk.